[17:35]
És ezzel zárjuk is a mai közvetítést. A hangulat jó volt, a résztvevő sok, és őszintén tetszik az utóbbi évek EcomExpo fizikai kialakítása, szinte elfelejtem, hogy a Lurdyban vagyok egy-egy pillanatra. És hallottam ma néhány egészen kiváló előadást, én viszek haza plusz tudást, remélem valamennyit ti is. Szép napot/estét, Benyó out.

[17:16]
Egy bolt, ami üres, ugyanolyan drága, mint egy repülő, ami áll. Ha offline boltod (kőboltod!) van, akkor érdemes rendszeresen csinálnod eseményeket - meghívsz sportolót, influencert, offline kihívásokat csinálsz helyben, hogy becsald a boltba őket.
Live shopping: Gary Vaynerchucktól átvett ötlet, és pontosan az, aminek hangzik, megy a lájvozás (de jók ezek a honosodott kifejezések) TikTokon mondjuk, és gyakorlatilag ugyanúgy működik, mint annak idején a teleshop. (Jó, ezt értem miért működik, én imádtam anno a gyalázatos minőségű teleshop műsorokat nézni.)
[17:07]
Miért fontos a Gen Z? Mert abszolút trendformálók, mondja Gábor. Ő mondja meg, apa milyen telefont vegyen, anya milyen kencét használjon az arcára. Ha nem figyelsz oda rájuk, akkor elöregszik a vevőkörük. Viszont az a baj, hogy immunisak a marketingre.
“A Gen Z tönkretette a tölcsért”, mondja Gábor, nekik ez ugyanannyira unalmas, mint amikor te egy boltban a szalagra pakolsz. De akkor hogyan tudunk leadni nekik?
A drop módszer: a webshopod egy hónapban 29 napot zárva van, addig csak posztolsz, hájpolsz, hogy mi jön, és csak egy napra nyitod ki. Egy másik trükk: rendelés csak kommentben. (Ezt sokat nem kell magyaráznom szerintem.) Aztán, kihívások: ennek a generációnak az egyik jellegzetessége, hogy nagyon tele van az életük, szól Gábor.
[17:00]
Szélsebesen közelítünk a program végéhez, de még hátra van Wolf Gábor, aki ezúttal a Z generáció stratégiába építéséről fog nekünk beszélni.

[16:03]
Következik egy újabb hot seat alkalom, a résztvevők: Fazekas Fazekas Balázs (Jófogás-Vatera), Sztípity Róbert (BioTechUSA), és Jankó Ádám (Amaze).
A fontosabb gondolatok:
- BioTechUSA: Használnak többek között AI chatbotot, de ettől az ügyfélszolgálati terhelésük nem lett kisebb. Az AI eredményeinek mérhetőségével szintén kissé küzdenek.
- Jófogás-Vatera: Emlékszik még arra a válságra, amikor egyszer csak senki nem utazott - akkor viszont rájöttek, hogy ha folyamatosan otthon vannak, kell egy nagyobb tévé, és harmadával megdobta a műszaki eladásaikat.
- Amaze: Ha mindenki AI alapú dolgokat vezet be, akkor lehet, hogy érdemes ettől egy kicsit eltérni és egyedinek lenni.
AI alapú ajánlórendszert, ami személyre szabja az ajánlatot, a fentiek közül, és a közönség soraiból senki sem vezetett be.
És hogyan reagáltak a cégek a 2025-ös komoly Google-változtatásokra? A BioTech és a Jófogás is csökkentette a marketingköltségeket, de nem spórolás, hanem inkább szerkezeti átalakítás miatt, a content stratégia átgondolása, az erősebb AI SEO fókusz érdekében (Jófogás), a BioTech-nél szintén átstrukturáltak, nemzetközi növekedésre fókuszálnak jobban.
[15:26]
…ámde! Az AI nem mindig ugyanazt a választ adja, szóval le kell futtatni a kérdéseket nála tízszer, százszor, ezerszer - amíg nincs egy megbízható, statisztikailag értelmezhető mintánk, és ebből aztán el fogjuk tudni feltölteni a funnel köztes lépéseit. Így tudjuk mérni az AI visibility-t.
Következőre megkérdezheted az AI-t, hogy egyes brandeket például miért javasol többször, mint másokat, és a válaszból szintén tovább jutsz a funnel felépítése felé. Gábor ez alapján épített egy AI visibility modellt az elmúlt hónapokban, ami megmondja, hogy egy AI keresésben mekkora eséllyel fog megjelenni a céged.
Konklúzió: az AI tevékenysége mérhető, csak macerásabb mérni. Szóval, a SEO megbonyolódik a jövőben - de muszáj vele foglalkozni, mert a mi gyerekeink (helló, millenialok!) már az AI alapú keresés világában fognak felnőni. Emellett, ismételjük együtt: a hagyományos SEO nem fog meghalni, a kettő egymás mellett fog létezni, azzal együtt, hogy zárulni fog az olló természetesen.
[15:16]
Fontos az is, hogy az AI biztonsági játékos, míg egy ember 3-4 forrásból táplálkozna ilyenkor, az AI nagyságrendileg több tartalommal alapozza egy a saját válaszát. Az AI tehát értelmez keres, kutat, összegez, szintetizál.
Oké - mihez tudsz ezzel kezdeni cégként, kérdi Gábor. És mikor érdemes belekezdeni? Lehet-e egyáltalán mérni ezt?
Mérni lehet, látszik az analitikában szépen - ha az AI felmegy az oldaladra, belerak a válaszba, ráadásul linkkel, és a felhasználó arra még rá is kattint. Gáborék mérései szerint jelenleg ennek a folyamatnak a végkonverziója 1-2%.
Technikailag ez ugye egy funnel. De mi a halál történik a funnel köztes lépéseiben, hogy működik, mikor rak linket a robot a válaszba? Nem derül ki.
[15:08]
Gábor nagyon fontos üzenete: az “old school” SEO nem megy sehová, az AI SEO-t pluszban, emellett kell csinálnunk.
Oké, mi az az AI SEO? Ha most rákeresel például az időjárásra, a Google a találati oldal tetején valós időben legenerálja neked a számodra releváns választ. De a felhasználók nem csak a Google-t kérdezik, a ChatGPT-t és társait is, és ma már százalékokban mérhető mennyiségű keresést visznek el ezek a hagyományos keresésektől.
Rövid kitérő: AIO, GEO, AEO, LLMO - ezek mind az AI SEO-t jelentik.
Ez a hagyományos keresőoptimalizálás evolúciója.
Hogy működött a hagyományos SEO? Megadtad te magad a kulcsszót, kaptál egy találati listát rangsorolva, te választottad meg, mire kattintasz, és te magad értelmezted az oldalt, amit kaptál. Most ellenben beírsz egy kulcsszót, kérdést vagy témát - minden mást megcsinál a robot, ő keres, értelmez, összegez, és te a végén megkapod az általa összerakott tartalmat.
Mit csinál a robot a háttérben? Azonosítja a kérdést, és megnézi, hogy magától tud-e rá válaszolni. Ha nem, akkor legenerál magának egy rakás releváns keresőkifejezést, és sorban elolvassa a találati listákon megjelenő tartalmakat - és kiszedegetni a lényeget. A végére egy minikutatást csinál neked tulajdonképpen.
Ez a keresési folyamat a grounding.
[14:54]
Most pedig az egyik általam legjobban várt előadás, Papp Gábor (The Pitch) következik, aki gyakorlatilag mindig értékes insightokkal tölti fel az idejét a színpadon, most pedig az AI visibility témáról, a nem hagyományos Google-ben indított keresésekről fog értekezni. Némi nosztalgiával kezd az okostelefonok térnyeréséről a nethasználatban - mert a hagyományos SEO és az AI SEO területén most ugyanez a folyamat játszódik le, és a két trend volumenjei a következő években keresztezni fogják egymást.
De miben más ez az “új fajta” SEO? Nos - régebben a 3 nagy terület a technikai SEO, a tartalom (on-page) és a linképítés (off-page) voltak. Ha minden területen jobb vagy, mint a többiek, előre fogsz rangsorolni, ez volt az alapvetés.
Aztán megjelent a generatív AI, és minden megváltozott - nem állt a feje tetejére, de változott.

[14:19]
Short-form contentnél (meg minden másnál is, de na, ez a téma) az első pár másodperc a hook, ebből már meg kell tudnia a usernek, hogy miről szól a videó, mi az iránya, hangulata. A célod pedig nem kizárólag az, hogy jelen legyél a platformon, gyúrni kell az interakciókra.
Átlag interakciós számok, amikkel számolnod kell:
- Like: 7,06%
- Komment: 0,1%
- Megosztás: 0,01%
[14:00]
Következzék az Eredményorientált short-form tartalomgyártás e-kereskedőknek, amit Katona Zsombor és Luczy Martin fognak prezentálni a Kalu Creative-tól. Azzal kezdik, hogyan építik fel a tartalomstratégiát - ezt most megspórolom nektek, mert pontosan úgy, ahogy egy hozzáértő (célok, célközönség, tartalomaudit, tartalomtervezés, analitika).
Hogy működik az algoritmus?
- Ha kiposztolsz egy videót, az 1. fázisban tesztbe kerül, megmutatja párszáz felhasználónak.
- A 2. fázisban szélesebb körben teríti olyan profiloknak, akik hasonlóak ahhoz, akik az elsőben kapcsolódtak vele.
- A 3. Fázisban még nagyobb nyilvánosságot kap tízezres nagyságrendben, az utolsó fázis pedig már a több százezres, avagy virális.
Fontos az is, hogy az algoritmus nem érdekli, hány követőd van, vagy volt-e korábban jól teljesítő videótok.
Visszajelzés, amit figyelni érdemes: nézési idő, megosztás, komment, like. Amit még néz az algo: hashtagek, transcript.
Hibák, amiket elkövethetsz: a videók nagyon egyhangúak, ugyanúgy néznek ki, hasonló a felépítésük. Hiba az is, ha túltolod a sales-t. Kétféle tartalmat kell gyártanod: olyat, amivel növekedsz, és olyat, amivel eladsz.

[13:10]
A bizalom alapkövei Barna szerint:
- Minden fontos információt megkapok a döntésemhez. Talán bagatell, a legtöbb webáruház mégsem rendelkezik jó termékadatlapokkal.
- Látom, hogy valós és megbízható webáruház van mögötte. Ha elbújsz egy kft mögé, nem mutatod meg, kik és hogyan dolgoznak a cégben, az nem bizalomgerjesztő hozzáállás.
- Kiszámítható ügymenet és korrekt panaszkezelés. Ha valaki tényleg veszi a fáradtságot, hogy megrendeljen tőlünk egy terméket, szolgáltatást, milyen élmény lesz ez neki? Arra biztatja őt, hogy visszatérjen vásárlóként?
- Valódi emberi személyesség - nem generikus tartalom, AI-generált slop, stockfotók mosolygós emberekről, ami mind semmit nem árul el a cégről.
- Megjegyezhető márka, karakter, tudatos fókusz, avagy mennyire emelkedsz ki a többi piaci szereplő közül? Van-e küldetés, amit fel tudsz vállalni?
[13:02]
Nagy Barna arról fog beszélni, hogy öli meg a középszerűség a márkát. “Magyarországon nagyon sok zombiwebáruház van, olyan, ami meg lett csinálva, de nem csinál bevételt”, mondja, bár a szakértőktől lehetetlen erre pontos statisztikát beszerezni. “Akik kitűnnek, azok nagyon ki fognak tűnni, akik lemaradnak, azok nagyon le fognak maradni”, többek között az AI térhódítása miatt, ami kiegyenlítette valamennyire a szakmai tudásszintet.
Mivel tudunk versenyezni? Azzal, hogy ha megértjük, hogy ez nem arról szól, hogy van egy AI trükk és az majd mindent megold, hanem hogy így is az emberi érzelmekre kell fókuszálnunk.

[12:25]
Csökkentették-e a marketingköltségeket a SEO javításával a Google algoritmusváltozásai után? Nope. A JátékNet azt mondja, egyre nőnek a Google kattintási költségei. A Librinek kifejezetten ártott a nyári core update, ők is többet kellett beletoljanak PPC-be. Az IKEA igyekszik átcsoportosítani a channeljeit, többet megjelenni socialben, tévében, rádióban.
(Amúgy a Google több dolgot is megvariált tavaly, többek között nehezebbé tette a fizetős kampányok felismerését a találati oldalon - én jelenleg SEO oldalon dolgozom, és ennek a hatását a legnagyobb szereplőknél is drasztikus mértékben érezzük…)
[12:18]
Ki használja a click-and-collect modellt? A közönségből szinte senki, de a színpadon mindenki. A Librinél az online a bolt kiegészítő lába, a legtöbben szeretnek a könyvekbe belelapozni, beleszagolni, de ebből a válaszból nekem a legérdekesebb az, hogy most hallottam először a kőbolt kifejezést (az angol brick-and-mortar, avagy offline boltra utalva), és máris a kedvencemmé vált, én ezt használni fogom beszélgetésekben.
[12:13]
Emeltétek-e 10%-nál nagyobb mértékben az árakat? A közönség háromnegyede nem, és a színpadon ülők sem, saját bevallásuk szerint.
- JátékNet: őket nagyon befolyásolja a tengeri szállítmányozás és a dollár árfolyama, ez szerencsére valamennyire konszolidálódott tavaly, nem a COVID előtti időkhöz tért vissza a piac, de azért normalizálódtak a konténeres szállítás költségei.
- Libri: a kiadók emeltek, ezt valamennyire le kell követniük nekik is, de ők maguk igyekeztek nem emelni. “Hosszú távon nem az ár lesz a kérdés a fennmaradásban egyetlen kereskedőnél sem, hanem a szolgáltatás színvonala”, mondja András.
- IKEA: ők igyekeztek inkább árat csökkenteni, “elemi érdekünk az, hogy nagy volumenekkel, alacsony áron elérhetővé tegyük azt, amit árulunk”.
[12:08]
Bevezettek-e AI-alapú ajánlórendszert? A jelenlévők négyötöde nem tett ilyet (közben élőben szavazunk mi is). A JátékNet nem - van ugyan automatizált ilyenjük, de az nem kifejezetten AI abban az értelemben, ahogyan ma használjuk.
(Mellékvágány: idén végre megspórolom nektek a rantet arról, mennyire nem MI/AI semmi ezekből a toolokból, beláttam, hogy ezen a ponton felesleges a harc, Benyó megadta magát, legyen akkor AI.)
A Libri szintén nem black box megoldást használ, mert nem szeretik a gondolatot, hogy nem tudnak beleavatkozni a folyamatba. (Ha nem lenne meg: a jelen AI megoldások azért black box, avagy fekete doboz működésűek, mert ezen a ponton nem látunk rá pontosan, hogyan zajlanak a belső folyamataik, hogy működik pontosan az algoritmus.)
IKEA: használnak AI-t, de erősen hagyatkoznak a munkatársaik ajánlásaira is. Nem az AI-ra alapoznak, viszont használják olyan területeken, ami nem feltétlen az online konverziót növeli, például termékanalízisre, termékelőnyök kommunikációjára, helyi piaci igények feltérképezésére.
[11:59]
“Őszinte döntéshelyzetek milliárdos cégek vezetői szemszögéből” következik, Donáth Fruzsina kérdezi majd az IKEA, Libri és JátékNet képviselőit. Az első kérdés, hogy sikerült a karácsonyi szezon? Az IKEA elégedett, Petheő Gergely szerint tavaly sikerült eltalálni a magyar ízlést, ami a svéd dizájnnál azért nem mindig adott. A Libri szintén elégedett, Deák András elmondja, hogy hatalmas szerepe van a karácsonyi szezonnak abban, hogy az árbevételük zöldben legyen, ami összejött. Őri Gergely a JátékNettől viszont azt mondja, némileg elmaradtak a terveiktől, de azért kétszámjegyű növekedést tudtak csinálni, ami a jelen gazdasági helyzetben nem egy kétségbeejtő adat valljuk be.

[10:29]
Három éve mindenki promptolni tanult, aztán jött a generatív AI, most pedig az agentek éve van, mondja Angéla, rácsatlakozva Vandára, aki az imént azt fejtegette, hogy mennyire oda kell figyelni az adatvédelemre. Angéla szerint egyrészt tudatosan szabályozni kell, hogy pontosan milyen infókat töltünk fel, hogy ilyen engedélyeket adunk meg, de ezzel együtt nem szabad azért nem használni az agenteket, mert félünk tőle.
[10:17]
“Az influencer a szexi-faktornál kell”, mondja Angéla, és a konkrét előző példája az volt, hogy ha az a kérdés, ytongból lehet-e kutyaházat építeni, akkor menjen bátran a user az AI-hoz, de ha megérkezik a Praktikerbe a barbecue, akkor inkább Józsitól szeretné hallani, hogy gyertek, itt a cucc, süssetek húst hétvégén - szóval, na, értsük jól itt Józsi szexiségét.
A kollégákat nagyon jól be lehet vonni a tartalomgyártásba, mondja Zoltán (nagyon igaz, én egy évtizede hajtogatom ezt), de ha egy AI-nak adod az üzenetet a szájába, az lehet, hogy nagyon konverzió-hatékony lesz, de a követőknek a sterilitás fog átmenni azzal ellentétben, ha az influencer a saját stílusában adja át az üzenetet.
[11:10]
Lesz olyan AI tartalom, ami kikezdhetetlen, de attól személyisége még nem lesz, mondja Vanda. A (marketing)kommunikációban nem a tökéletesség a cél, hanem az információátadás - yep, egyetértünk, a személyes véleményem is az, hogy a végtelenségig optimalizálhatod a promptjaidat, de ha nem találod meg a saját hangodat, akkor bukod a hatékony kommunikációt.
Angéla szerint a marketingkommunikációban a tartalom 30-40%-át simán le tudod hozni AI-al, és ez egyszerűen kapacitás szempontból praktikus - hiába lesz steril, legalább létezik. Vanda ezt azzal egészíti ki, hogy az hatalmas félreértés, hogy az AI toolok létezése miatt nem kell szakembereket felvenni. Csak olyanokat kell találni, akik rutinosan használják a munkájuk hatékonyabbá tételére azokat.
[11:05]
Valóban konkurensei-e az AI tartalomgyártók a hús-vér influencereknek? Egyelőre nem, de rengeteg mindenben segíthet nekik Vanda szerint, sőt, a legtöbben már eleve használnak egy rakás AI-alapú alkalmazást a tartalmaik felturbózásához. Angéla lelkesen arra buzdít mindenkit, hogy az AI alkalmazásokat használjuk, próbálgassuk, nézzük meg, mi az, amiben segíthet minket - és fogadjuk el, hogy azért mindig lesz az AI-generált tartalomban némi hiba.
Zoltán arról beszél, az influencereket azért is követjük, mert tudunk velük azonosulni, jó valaki olyat követni, aki hasonló mindennapi megélésekkel bír, belelép ugyanabba a pocsolyába - ezt az AI nyilván nem tudja reprodukálni.

[10:58]
Rövid szünet után hamarosan egy kerekasztalba csöppenünk, ami egy igen aktuális témával, az AI alapú tartalomgyártással fog foglalkozni, és azt a kérdést teszi fel, kiben bíznak ténylegesen a követők? Filó Angéla Katalin, Keresztessy Zoltán, Schumacher Vanda fognak erről eszmét cserélni.
A kiállítótér közben pezseg, a hangulat jónak mondható - pláne ahhoz képest, amikor tavaly mindenki a Temu-apokalipszissel és a magyar e-kereskedelem megsemmisülésével volt elfoglalva.
[10:19]
István azt fejtegeti, hogy azok az e-kereskedők fognak életben maradni, akik tudatosítják, hogy profitért dolgoznak - mert ha nem, az nem vállalkozás, azt hobbinak hívják. Márpedig ezt a profitot be kell osztani, és arra költeni, amiben erősebbek lehetünk az óriásoknál, bármilyen kis előnyök is legyenek azok. Bővíteni kell a saját piacunkat. “Két opciótok van: vagy ti mentek külföldre, vagy a külföld jön ide hozzátok. És a külföld idejön”, mondja István.
[10:05]
Átsietvén a Shoprenter terembe, Kulcsár István Róbert a Nagy Webáruház Kutatás eredményeit hozza nekünk, amit nem kevesebb, mint ezer e-kereskedő válaszai alapján raktak össze. Nézzük, mire jutottak:
- 30% mondta azt, hogy a Temu negatív hatással volt a bizniszükre - nem annyira letaglózó módon épp azok, akik ugyanazokat a termékeket árulják, amiket megtalálunk a Temun is.
- A Shoprenter szerint a magyar e-kereskedelem jelenlegi szereplői közül a következő években 30% el fog tűnni a piacról.
István közben arról beszél, hogy aki meg akar maradni, annak mélyítenie kell a lövészárkokat, ráfeküdni azokra az előnyökre, amikkel jobb tud lenni, mint a Temu és társai.

[9:50]
Végül a perceptuális kontrasztot piszkáljuk meg. Laci kísérlete erre az volt, hogy NAV-os és Szabó Ervines leveleket hamisított, majd ezeket, mint fizetési felszólítás, juttatta el ismerőseihez, úgy, hogy mindkét esetben 5000 forint volt az összeg. És mit tapasztalt - hogy a NAV-osok örültek (mert eleve egy nagyobb összegre számítottak), a könyvtárosok anyáztak (mert hát ki fizet már ötezret egy könyvtárnak). Szóval relativizáljuk az összeget. Laci lassan zárja is az előadását, ami szokás szerint nettó szakmai gyönyör volt.
[9:41]
A szavak erejével módosítani tudjuk mások valóságérzékelését, fejtegetjük éppen, copywriterként lelkesen bólogatok, majd rákanyarodunk az IKEA-hatásra (ha valamivel melózol, akkor jobban a magadénak érzed, könnyebben és többet fizetsz érte). Avagy: az enyhe erőfeszítést (kulcs az enyhe) igénylő kedvezmények hatékonyak! Még ajándéknál is, pl. “Válassz egy ingyen italt” ahelyett, hogy valami fixet adnál.
[9:36]
Következő példa egy régi kutatás, ami szerint hatékonyabb az értékesítés, ha az értékesítő közös pontot talál az ügyféllel - ennek az ereje azonban az évtizedek alatt jelentősen erodálódott. Amié viszont nem: ha hagyjuk, hogy az ügyfél találjon közös pontot az értékesítővel. Szóval, amikor bemutatod a csapatot a weboldalon, fordulunk az ecommerce-jellegű tanulságra, szerepeltess személyes információkat, mert a közös pontok, amiket ez alapján megtalál magának a user, jelentősen javítják a feldolgozott leadek minőségét.

[9:30]
Node, mi van akkor, ha az emberi agy fordítva is ilyen hülye? Szimpatikusabb lesz-e valaki, aki a saját érdeke ellen érvel? Alapvetően igen, de nem árt figyelni rá, hogy az agy azért képes valamennyire felismerni a manipulációt - például a “kinek nem való ez a konferencia - aki nem akar sikeres lenni” satöbbi jellegű átlátszó panelek szinte biztosan lyukra futnak - avagy érdemes őszintének lenni. “Jó szívvel ajánlom, hogy a termékeknél szakmai alapon gondolják végig, kinek nem való az a termék - és ezt kommunikálják is”, mondja Laci.
[9:21]
Azt kell megoldanunk, hogy amikor valaki a webshopunkban eljut az árakig, a lehető legkevésbé aktivizálódjon az agyában a fájdalomért felelős terület - de áttérünk az agy boldogságért felelős területére. “Ha nem legalább 2,6-szor akkora az adott dolog megszerzése okozta öröm, mint a kifizetése okozta fájdalom, akkor nem vásárolunk”, mondja Laci. Szóval a boldogságért felelős rész aktiválása ugyanolyan fontos, mint a fájdalom tompítása.
Egy hosszabb példán keresztül, ahol egy orvos és egy bűnöző érvelnek amellett vagy ellen, hogy több vagy kevesebb büntetés járjon a drogkereskedelemért, és a közönségnek meg kell ítélnie, ki mennyire szimpatikus, kilyukadunk oda, hogy amint valaki a saját érdeke mellett kezd el érvelni, a szimpátiaindexe átzuhan a pincébe.

[9:14]
Négy meggyőzési technika következik, méghozzá módszertanilag igazoltak. Egy gondolat Laci professzorától, amit előtte még ideemelek: “László, mindig használjon jóízű szavakat, mert nem tudhatja, mikor kell visszanyelnie őket”. Szóval, az első technikát egy klasszikus fogolydilemmával indítjuk, csak most azzal az alaphelyzettel, hogy két random embernek egymillió forinton kell osztozkodnia. A terem többsége a fifti-fifti megoldásra szavaz, vagy arra, hogy többet ajánlana a másik félnek. Laci elmondja, a hatvan oda, negyven ide ajánlatoknál köttetett a kutatás szerint a legtöbb “üzlet”, de leginkább az emocionális alapú döntéshozás miatt. Erre rácsatlakozva - amikor ránézünk egy árra, mondja Laci, az agyunk fájdalomért felelős területe aktivizálódik, nem véletlenül találták ki a paypass rendszert, a zsetonokat és hasonló megoldásokat, amikkel lelkesebben költünk. “Mindegy, mit mond a tudat, a tudatalatti fogja meghozni a döntést.”
[9:11]
Miért zseniálisak a gyerekek a meggyőzésben? Mert azt a kommunikációs rendszert, amiben mi felnőttünk, ők kívülről szemlélik, és könnyedén találják meg azokat a gombokat, amiket meg kell nyomni, fejtegeti Laci. Gondolkodjunk most úgy, mint a gyerekek, és foglalkozzunk csak a tudatalattival, hív minket agyviharzásra. “Nem az lesz a legjobb a meggyőzésben, aki több technikát ismert, hanem aki megérti az emberi psziché működését” - mélyen egyetértünk.
[9:02]
dr. Újszászi Bogár László kezdi a napot Hogyan lesz kattintásból lojalitás? A bizalomépítés és meggyőzés titkos fegyverei című előadásával. Egy hajó nagyobb biztonságban van a kikötőben, mint a nyílt tengeren, csakhogy a hajókat nem ezért építettük, indítja előadását Laci, aki arról fog beszélni, hogyan navigáljunk a meggyőzés tengerén. A klasszikus forgó balerinás példával indít (tudod, egy sziluett és attól függ, merre forog, hogy épp hogy nézed), és azt mondja, csak az számít, hogy tudjuk, a vásárlóink agyában merre forog.

Új hozzászólás