Ekernap 2025: Profitrobbantó stratégiák - annak, aki túléli

[17:05]

Nos, a nap végére értünk - kellemesen fáradtak lettünk, de megint gyarapodtunk, élménnyel, tudással, egyebekkel. Részemről respect Timinek, aki rendületlenül vitte a konzultálást, Imrének, aki a standot, köszönet Dettinek, aki ezt a közvetítést összerakta a motorháztető alatt, én pedig Benyó voltam és köszönöm a figyelmeteket, találkozunk a következő szakmai szeánszon! A közvetítést ezennel lezárom.

 

[16:57]

AI-téma: te döntesz, hogy használod-e vagy sem, de logikusabbnak tűnik erőforrásként tekinteni rá. Balázs viszont azt is kiemeli, hogy a Google álláspontja például továbbra is az, hogy az egyedi, értékes, kreatív tartalmakat részesítik előnyben.
A kihívások mellett a lehetőségeid:

• Vizsgáld meg és fejleszd a folyamataidat (költséghatékonyság, gyorsaság, minőség),
• Járasd csúcsra a marketinged (ROAS, hosszú távú célok),
• Kövesd figyelemmel a pénzügyeid (és ennek megfelelően változtass a működésen, folyamatokon, marketingen stb.),
• Lépj át a határokon (ha felkészültél rá),
• Inspirálódj, innoválj (mert ha nem te, akkor más fogja megtenni).
   

 

[16:45] 

Balázs egy mostanában nem ritka jelenségről beszél, mint mondja, volt olyan ügyfele, akiknek évekig könyörgött, hogy ne nyomja le az árait - ő akkor szűnt meg, amikor megérkezett a Temu, és egyben elvitte az olcsó ügyfeleket.
Muszáj persze néha árengedményt adni, de veszélyes belemenni az árversenybe, elsősorban azért, mert ahogy ezt már végtelenszer megfogalmaztuk: nem fogod tudni túlkölteni a Temut (és az Allegrót, és, és, és…).
Nyilván szóba kerül az amerikai vámháború is - Balázs finoman megemlíti, hogy a kínaiak ezután is el akarják majd adni a termékeiket, csak épp jórészt Európában, ami nem vet ki rájuk irdatlan vámokat, ami újabb kihívás a hazai e-kereskedőknek.
 

 

[16:42]

2024-ben a Magyarországon realizált nominális forgalom 15%-kal nőtt, viszont ez csekély mértékben jutott a hazai tulajdonú webshopokhoz, a növekedést szinte teljesen az import hajtotta - tehát a hazai e-kereskedelem stagnál, vagy inkább lejtmenetben van. Balázs nem fest rózsás képet, de ez a címből is lejött, és hát illeszkedik a közhangulathoz, illetve a realitáshoz.
Európai átlagban sem jobb a helyzet, az első évben 20% vérzik el, 5 éven belül pedig 45%-ra csökken a túlélési arány. Az amerikai arány (50-55%) alig magasabb. Mit jelent mindez? Hogy a vállalkozás nem sprint, hanem maraton, hosszú távon kell talpon maradni, mondja Balázs. Egyre nehezebb a helyzet, egyre több a szereplő mert egyre alacsonyabb a belépési küszöb.
 

 

[16:35]

A végső előadást Laczkó Balázs tartja, és azt a kérdést teszi fel, hány webshop éli túl 2025-öt? Statisztikával indít, az induló webshopok 19%-a elvérzik Magyarországon az első évben. A hazai vállalkozásoknak pedig a 30%-a nem éli túl az első 5 évet. 2022 volt az első olyan év, amikor több webáruház szűnt meg, mint amennyi újonnan indult - és a folyamat nem állt meg…

 

[16:10]

Lassan a végéhez közelít a nap, érezhetően ritkul a tömeg, de még egy előadást meghallgatunk. A Listamester standnál napközben igen nagy volt szerencsére a mozgás, Timi 3-kor jutott ebédhez, annyian érkeztek konzultálni, szóval nincs ok panaszra.

 

[15:41] 

Rita igen gyakorlatias előadása után egy kerekasztal következik, “Új mumus: A kötelező készpénzes fizetés” cím alatt Zabari István, Györke Zoltán és dr. Radics Ottó fognak beszélgetni.
Zabari István az Ecommerce Hungary Egyesület elnökeként arról beszél, hogy aktívan igyekeztek javaslatokat tenni a parlament, a döntéshozók felé, de finoman szólva sem látszik elégedettnek az eredményekkel, érthetően. Radics Ottó szintén élesen bírálja a törvényjavaslatot - egyébként erről van szó, a Virtualjog zanzásítva szépen összefoglalta a témát.
Értelemszerűen felmerül, hogy megint ott vagyunk, mint tavaly a postai szállítás körüli mizériával - a kereskedők jelzik, hogy nem jó a terv, javaslatokat tesznek, majd ignorálva vannak.
 

 

[14:59]

Rita egy saját koncepciója: a “várhatóan vásárolnak” levélsorozat. Ez azoknak a feliratkozóknak megy ki, akik megfelelnek bizonyos kritériumoknak, ami alapján közel állnak a vásárláshoz, de általában bizalmi probléma miatt még nem történt meg a konverzió. A cél kifejezetten az, hogy leromboljuk a vásárlás előtti utolsó akadályt 3-5 e-mailben.Bizalomépítő elemeket, termékajánlót, ajánlatot, sürgetést pakolhatsz bele, de sokszor egy minimális plusz infó, bemutatkozás is elég.
Új vevőknek szóló sorozat: tartsuk meg a vásárlót és vegyük rá újravásárlásra. A cél, hogy a vevők 10%-a visszatérjen. Lehet benne hasznos infó, véleménykérés, cross- és upsell ajánlatok. Ebben a szekvenciában 6-8 levél is elfér.
Visszatérő vevőknek szóló sorozat: a második rendelésüket leadó vásárlóknak, cél, hogy a kapcsolatot még tovább mélyítsük, és újra rávegyük őket az újravásárlásra. Rögtön a második rendelés után indulhat 4-5 levéllel, upsell és cross-sell ajánlatokkal, személyre szabott vásárlási lehetőségekkel.
VIP vevőknek szóló sorozat: harmadik vásárlás után, illetve adott összeghatár felett. Ez a legszűkebb, de legértékesebb célcsoportod. Tartalmazhatnak a levelek (4-5 darab) véleménykérést, kérdőívet, ajánláskérést, egyedi, különleges ajánlatokat.
Végül a lemorzsolódó vevőknek szóló sorozat: azoknak menjen, akik egyszer vásároltak, de nem az utolsó X napban (a termékciklustól függően). 4-5 levél lehet e folyamatban, cél nyilván a korábbi vásárlók visszaszerzése. A levélben megmutathatod mit vásárolt korábban, hogy milyen új termékek vannak, milyen akciók, és utána ajánlhatsz kedvezményt.
 

 

[14:52] 

Következő témánk az üdvözlő e-mail(-sorozat) - ez arra való, hogy elmélyítsd a kapcsolatot a vásárlóval. Lehet benne extra infó a márkádról, blogcikk, letölthető anyag és így tovább, a lényeg, hogy valami pluszt adjon a feliratkozódnak. Jó, ha legalább 3 leveled van egy ilyen sorozatban.
Elhagyott termékoldal sorozat: 2 órával az utolsó termék megtekintése után menjen ki, az utoljára megtekintett termékről, egy ilyen sorozatban 3-5 levél legyen. A cél itt visszahozni a látogatót, és eljuttatni őt a vásárlásig.
Elhagyott kosár levélsorozat: az átlagos kosárelhagyási arány 70% körül van (ráadásul ez már csökkent, pár éve még 80% körül volt). Fontos, hogy mérjük, miért, mikor hagyják el a kosarakat. Egy órával a kosároldal elhagyása után induljon, 3-5 levél legyen a sorozatban, és legalább 2 e-mail legyen egy ajánlat (kedvezmény, ingyenes szállítás stb.) előtt!
Elhagyott pénztár oldal: igen, ez más, mint a kosár, és szükség van mind a kettőre. A levélsorozat igazából ugyanaz maradhat, de mind a kettőt be kell állítani, különben bevételtől esel el, mondja Rita.

 

 

[14:45]

Az e-mail-marketing automatizáltan 15-42 százalékkal meg tudja emelni a bevételed és háromszor magasabb a konverziós aránya, mint a közösségi médiának úgy, hogy nem függsz algoritmusoktól. 26-szoros a megtérülése, ez hazai szám. Szóval igen, még mindig bőven megéri e-mail-marketinggel foglalkozni, ezt Rita számai gyönyörűen megerősítik.
Ehhez persze aktívan kell gyűjtened az e-mail-címeket - kosároldalon, felugró ablakokban, feliratkoztató űrlapon keresztül. (Egy jótanács Ritától: ha kuponkódot adsz a feliratkozásért, jobban működik, ha e-mailben küldöd ki, mintha kiírod az oldalra, mert onnan elnavigál a vásárló és elfelejti.)
 

 

[14:35]

A következő előadást Szalai Rita viszi, “Tűpontos célzás szőnyegbombázás helyett” címmel, az automatizált e-mail-marketingről fog beszélni nekünk. 
Kezdésnek Rita arról beszél, hogy a legtöbb magyar webshop ott veszít rengeteg pénzt, hogy nem építi aktívan a feliratkozóinak a listáját, illetve nem állít be olyan automatizmusokat, amik például a kosárelhagyóknak küldenek leveleket. (Öröm egyébként, hogy ez utóbbi téma ma már sokadszor merül fel, mi is nemsokára részletesen foglalkozunk vele a blogon.)
 

 

[14:00] 

Utolsó Balázs-féle tanács: ha csak az e-kereskedők stratégiáit nézed, sosem leszel vezető. Merj újítani, kreatív ötleteket fontolóra venni, tanulj a Spotifytól, az Amazontól KKV-ként is.
Végül pár konkrétumot hoz - válaszokat egy sor kollégától arra a kérdésre, hogy tőlük milyen egyedi értéket kapnak az ügyfelek. Többször visszaköszön az emberiség, a gördülékeny kommunikáció, az egyszerűség.
 

 

[13:47]

Következő témánk: a hiperagresszív árazás. Az 1 Ft + kiszállításos ár például egy klasszikus példája a piacra betörésnek. Adhatsz terméket adott feltételek mellett ingyen, de mondhatod azt is, hogy csak akkor fizessen a termékedért valaki, ha elégedett - vagy annyit fizethet, amennyit akar. Mindezek persze nem a teljes termékkörödre vonatkoznak, hanem arra az esetre, amikor gyorsan szeretnél sok új vásárlót szerezni.

 

[13:40]

Újabb stratégia: rakd rendbe az automatizmusaid! Állj neki, és írj például egy abandonment sorozatot, öt levelet ami nem tökéletes, de létező - mert a közepesen rossz kosárelhagyási folyamat is jobb annál, mint amelyik nincs. Ugyanígy feliratkozás és vásárlás után is építs szekvenciákat, és winbackre is, hogy visszanyerd az elveszített vásárlóidat, például praktikusan azzal, hogy figyeled, van-e a termékeidnek periodicitása (avagy átlagosan milyen gyakran lehet szükség újravásárlásra). Ha mindez megvan, akkor pedig küldj rendszeres hírlevelet, mondjuk havi kettőt.
Ha nem működik? Esélyes, hogy unalmas, amit küldesz. A történelemben soha nem ömlött még ránk ennyi tartalom, tehát a saját tartalmaidnak muszáj lesz személyiséget adnod.
 

 

[13:32]

Következő kitörési pontunk: próbálj új piacokra betörni. Nézz körül a környékbeli országokban, EU-ban, vedd észre, hogy KKV-ként is reális esélyed van arra, hogy ne csak egy országban értékesíts.
Aztán: legyen legendás ügyfélszolgálatod! Legyen a lehető legkönnyebb leiratkozni, elállni, garanciát érvényesíteni, de ezen túl oldj meg adott esetben olyan problémákat is, amik nem a te feladatod lennének.
Illetve: legyél ember és emberi. Amikor az összes konkurensed ügyfélszolgálatán a chatbot válaszol, akkor versenyelőny, ha nálad olyasvalaki, akivel tényleg közvetlenül beszélhet az ügyfél.
 

 

[13:24]

Balázs azt tanácsolja, sürgősen revideáljuk a Kínával kapcsolatos berögződéseinket - miszerint a kínai az gagyi, olcsó és így tovább. Kína ugyanis nem csak gazdasági nagyhatalom, egy rakás technológiai területen, egy sor kutatásban már világelső.
Következő stratégia: gondolkodj el azon, hogyan költhetsz többet az ügyfeleidre! Fordíts rá erőforrásokat, hogy növeld az átlagos vásárlása értékét, az élettartam-értékét. Építs olyan brandet, ahol szeret vásárolni, akár olyat, ahol prémiumnak, luxusnak, kiváltságnak érzi a vásárlást.

 

 

[13:18]

Harmadik stratégia: növeld a hozzáadott értékeket. Segítsd a vásárlódat aktívan, adj neki extra információt, segédletet, tedd könnyebbé az életét. Ha tudsz, kínálj extra szolgáltatást - beszerelést, beállítást, és így tovább, amivel terhet tudsz levenni a válláról. Csinálj non-obvious hűségprogramot - ne pontokat gyűjtögessen a vásárlód, hanem élje meg a vásárlást exkluzív élményként például. És végül személyes kötődés - válasszon a vásárlód téged azért, aki vagy.

 

[13:13] 

“A legtöbb magyar cég könnyen verhető mennyiségi és minőségi dimenzióban is”, áll a dián. Balázs azt tanácsolja, hogy ne egyszerre kezdj mindent csinálni, hanem kiválasztasz egy területet, stratégiát, és arra fókuszálod az erőforrásaidat.
Következő stratégia: alakulj médiacéggé! Avagy ahelyett, hogy médiafelületeket használnál, kezdj el sajátot építeni. A közkeletű példa a RedBull, aminek mostanra van egy rakás teljesen saját médiafelülete (meg F1 csapata ugye). A lényeg, hogy a céged építsen közönséget és közösséget, olyan közösséget, amelynek aztán termékeket értékesíthetsz.
Közönség first!

 

[13:09]

Dagobert bácsi életbölcsességével kezdünk, aki gyerekként úgy döntött, hogy szívósabb lesz mint a legszívósabbak és okosabb, mint a legokosabbak.
Rákanyarodva a marketingre: ha a piacon egy termékre száztizennégy ajánlat van, miért nálad vegyem azt meg, kérdi Balázs. Könnyű azt mondani, hogy a vevő árérzékeny, ha nem hajlik a vásárlásra - és valóban van pármillió ember az országban, akinek egyszerűen nincs pénze vásárolni. Van, aki a legolcsóbbat veszi, mert nem kap extra infókat. Van, aki meggyőzhető akciózással, kuponozással.
De közben a piac gyengélkedik, ki vagy téve a platformoknak, csökken a vásárlási kedv, az árrés. Szóval, hogyan éljünk túl ilyen környezetben?
Első stratégia: kihozol mindent abból, amid van. Optimalizálsz marketinget, szervezetet, mindent. Ahelyett, hogy “tudod, hogy kéne hírlevelezni/tiktokozni/stb.”, csinálni kezded.

 

[12:58]

Ebédjeinken túlesve telik éppen a nagyterem, mert a nap főelőadója, Vavrek Balázs készül éppen a színpadra kelni, “Extrém növekedési marketingstratégiák az árbevételed sokszorozásához” című előadásával. A közhangulat közben élénk, beszélgetős, az elmúlt óra közéleti hírei nem borították fel a köznyugalmat. Nézzük, mit hoz nekünk Balázs.

 

[11:51]

Ádám arról beszél, hogy milyen számokat érdemes figyelni a webshopunkban, milyen KPI-okat figyel egy profi e-kereskedő. A teljes listázás nélkül fordítom az üzenetet: próbáld nem csak az átkattintásaidat meg a vásárlásaidat nézni, ha szeretnél eredményes lenni, akkor nézz olyan számokat is, mint hogy a hirdetésekre költött büdzséd mikor van nullszaldón, mikor kezd el megtérülni. A ROAS (Return on Ad Spend) fontosságát hangsúlyozza, ami sok webshopnál meghatározza, mikor éri meg az egész bizniszt üzemeltetni, mégsem közkeletű, hogy pontosan kövessék az alakulását az e-kereskedők.

 

[11:40]

Dávid Ádám a Kiszervezett Marketingtől arról beszél, “Hogyan építsd fel az e-kereskedelmi marketing stratégiádat a maximális profit érdekében?”, Google hirdetésekről mondd statisztikákat kezdésnek - az átkattintási arány némileg nőtt (kb. 6%-kal), a kattintásonként költség viszont több, mint 10%-kal. Eközben 1%-kal csökkent a mindebből megvalósuló vásárlások aránya, összességében így 24%-kal drágábban hoznak be a kereskedők egy vásárlót Google hirdetésből, mint egy évvel korábban.

 

[11:27]

A megszokottnál nagyobbak ma a szünetek, fél óra előadást fél óra szünet követ, de így legalább van idő beszélgetni, kezd életre kelni a kiállítótér is. Az imént futott be a nap főelőadója, Vavrek Balázs, aki egyébként holnap meetupot is tart, ahol szintén lehet majd találkozni a Listamester stábbal.

 

[10:46] 

Egy kerekasztal következik Rédey Iván moderálásával, a tömegjelenetben Csereklei Zoltán, Krajnyák Tamás, Venk László és Schmidt Richárd vesznek részt, “Navigálás viharos vizeken” címmel.
Alább a főbb megállapítások:

• A magyar e-kerekedőknek az elmúlt 4-5 év egy masszív túlélőtanfolyamnak felel meg, mondja Richárd. Szenvedős év volt a tavalyi, szenvedős az idei is, az okokat ismerjük, de leginkább megoldásokat érdemes keresni.
• “Nem elég jónak lenni, reklámozni is kell magad, mi agresszív marketingstratégiát alkalmazunk, amikor más fékez, akkor nyomjuk tövig a gázt”, mondja Tamás, egyben hangsúlyozza azt is, hogy bármilyen is a piac, nem lehet a végtelenségig árversenyezni a konkurensekkel.
• Zoltán egyetért azzal, hogy jelentő a piaci turbulencia, külön kiemeli, hogy a beszélgetéssel párhuzamosan futó kormányinfó miatt e percben épp nem tudja, hogy a következő körös árrésstopok pontosan hogyan érintik őket, és ez milyen hatással lesz a forgalmukra.
• Tamás szerint azok a rutinok, amik az elmúlt években jól működtek, ma már nem elegek, és a válság végére jelentősen meg fog ritkulni a piac - persze az is kérdés, hogy kell-e ennyi webshop a piacra, az viszont biztos, hogy aki túléli, az erősebb lesz.

A hangulat és az üzenet elég egyértelmű, és követi a beszélgetés címét, hiába ülnek sikeres e-kereskedők a színpadon, boldog pillanatokat nem élünk itt meg, a “válság” szó eddig vagy ötször hangzott el.
Eközben viszont az “innen szép nyerni” mentalitás dominál, a gondolatmenetek nagy része oda fut ki, hogy hiába az instabilitás, a nem ideális piaci környezet és a többi, menni kell előre, és aki túl tudja élni ezt az időszakot, az sokkal erősebben kerül ki belőle.
Hozzáfűzném, hogy egyrészt az Ecommerce Expo hangulata és üzenete igen hasonló volt nemrég, másrészt viszont azt, hogy ez a bizonyos időpont, amikor a túlélők majd kihajóznak a viharból, mikor jöhet el, eddig még senki nem merte megbecsülni.

 

[9:57]

Nagyon fontos téma a kosárelhagyás okairól hallunk épp - nagyot nem változott az elmúlt tíz év adataihoz képest, a magas szállítási költség, a túl hosszú szállítási idő, nem elérhető szállítási módok, utánvét hiánya vezetnek.
Mit gondolnak magukról a magyar e-kereskedők? Az ügyfélszolgálatukat, logisztikájukat csodálatosnak értékelik, a beszállítóikkal már inkább elégedetlenek. Az általános megállapítás az, hogy amin a legkönnyebb lenne változtatni, azzal foglalkoznak a legkevésbé.
“A szőnyegbombázás korszaka véget ért, az új vásárló helyett a visszatérő vásárlóért kell harcolni”, mondja Norbert.
 

 

[9:55]

Közép-Kelet-Európa e-kereskedelme 81 milliárd eurónyi forgalmat produkált 2024-ben. Miközben minden környező ország piacát dominálja lefelé a Temu, a legnagyobb hazai szereplők kifelé terjeszkednek - szóval épp egy olyan térképet nézek, ahol az látszik, hogy a térségben mindenki a szomszédokhoz igyekszik exportálni, miközben felettünk lebegnek a kínaiak. 
Megtudtuk azt is, hogy Magyarországon már 4,3 millióan vásárolnak online. (Személyes tapasztalataim alapján ebből kétmillió a nyolcvanéves nagyapám, akinek pár éve dőrén megmutattuk az Aliexpresst. Hiba volt.)

 

[9:42]

A leggyorsabban növekvő szektorok listája nem sokkoló: műszaki, FMCG, divat és így tovább. Ami fontosabb, hogy egyetlen szektorban sem csökkent a tranzakciós szám. Az online kiskereskedelem aránya 2024-ben átlagosan 10,1% volt, de fontos, hogy ezen belül a műszaki szektor például 45,8%-kal, a játékok 32,7%-kal hasítanak például. Norbert jól átlátható grafikonjait továbbra is imádom táblázat- és adatmániásként.

 

[9:34]

Már kezdünk is, az első előadást, amiben a magyar és nemzetközi e-kereskedelem legfrissebb adatait hallhatjuk, Madar Norbert prezentálja. Nem váratlan, hogy a viharos tenger hasonlatával indít. A piac gyorsan változik, a fogyasztás fékezett, a belföldi forgalom csökken, az import kereskedelem erősödik, mint mondja. A turbulens korszakot elhagyva ugyanakkor a jelenlegit már import korszaknak nevezi - nem véletlen, mert a magyar e-kereskedelem növekedését már az import hatja, élen a Temuval, ami a jelenlegi piac 6%-át uralja.