Mesélj úgy, hogy emlékezzenek rád: 7 előkészítő lépés és 3+1 stratégia, amivel maradandó történeteket írhatsz

Az üzlet, a marketing (sales) és a mindennapi pszichológia metszetében helyet foglaló storytellingről bátran jelentem ki, hogy kortalan, és sosem fog ‘kimenni a divatból’.

Valószínűleg egyet fogsz velem érteni, ha az újabb és újabb sikerfilmekre, regényekre vagy a felkapott TEDx beszédekre gondolsz – például a 65 millió megtekintés felett járó Brené Brown előadására, aki személyes sztorival nyit vagy Borbély Alexandrára, aki egy bensőséges emlékkel viszi végig, mit jelent egyszerre magyarnak és szlováknak lenni.

(Ha időd engedi, akkor nézz bele legalább az egyikbe, mert kiválóan éreztetik a „jó sztoriban hatalmas erő van” kijelentés valódiságát.)

„Oké, és hol kezdjem, ha nem vagyok Oscar-díjas forgatókönyvíró?”

Már-már érzem, ahogy megfeszülsz, mert attól tartasz, hogy ajánlok egy akkora könyvlistát (jórészt angolul), amit nem lesz időd feldolgozni vagy egy képzést, amit (még) nem engedhetsz meg magadnak.

Mielőtt lemondasz arról az álmodról, hogy emlékezetes történetmesélő leszel megnyugtatlak: sem egy szakirodalmi listát, sem egy drága tanfolyamot nem fogok promózni.

Helyette megmutatom az emlékezetes történetmesélők legfontosabb ismérveit – amelyek egy része valószínűleg benned is szunnyad.

• Lelkesedés

  Egyrészt senkitől nem várhatod, hogy izgalmasnak tartsa a mondandódat, ha úgy állsz hozzá, hogy „én is unom, amiről dumálok”.

  Másrészt a lelkes emberekre könnyebben felfigyelnek és nagyobb eséllyel követik őket – akkor is, ha nem tartoznak a legjobb szónokok vagy írók közé.

  Tehát arról beszélj, amiben látsz fantáziát.

• Magabiztosság

  Ennek erős tartóoszlopa a szakmai tudás, az őszinteség és a segítőszándék. Ha megvan benned a hármas, akkor jó eséllyel nálad is be fog ütni a siker – de ha bármelyik hiányzik, akkor a legprofibban összerakott sztorival sem biztos, hogy fogsz célba érni.

  Intő példaként hozom, hogy több olyan vállalkozóval beszéltem, aki az anyagi érdeket az őszinteség elé helyezte, vagyis hajlamos volt ferdíteni a kommunikációjában. A többségük rossz lóra tett, mert a hitelességük – így a bevételük és a profitjuk – előbb-utóbb bezuhant.

• Aktív figyelem

  Értem, hogy a ‘nemcsak beszélni, hanem figyelni is’ elvet bonyolultnak tűnhet online vagy írott formába emelni.

  Azt aláírom, hogy gyorsabban kapsz visszajelzést személyesen, de jusson eszedbe, hogy a kétoldalú kommunikációt bárhol fenn tudod tartani például kérdésekkel, véleménykéréssel.

• Sebezhetőség

  Ne arra gondolj, hogy a legendás storytellerek minden szennyesüket kiteregetik, hanem arra, hogy kulturált keretek között meg merik mutatni a hibáikat, gyenge pontjaikat, tévedéseiket.

  (Azért kell észen lenni azzal, mennyit és hogyan adsz ki magadból, hogy ne kelts félig életképtelen benyomást.)

  Ismerek egy több nyelven beszélő, rendkívül olvasott, szép karrierívet befutott tanácsadót (átlagemberként nézve elképesztő a kapcsolatrendszere), aki rendszeresen mondja magáról, hogy „hülye voltam, amikor…” Ezzel a fordulattal egyszerre tartja meg a tekintélyét és kelt ‘megközelíthető vagyok’ hatást.

• Egyértelműség

  Ismerem a kísértést, hogy barokkos körmondatokban beszélj, amikor színpadon állsz vagy a céged nevében szólalsz meg, mert az ösztönöd azt súgja, hogy így fognak komolyan venni.

  De ha nem egy szépirodalmi művet vagy korhű színdarabot keltesz életre, akkor ezekre semmi szükség.

  A közönséged akkor tud könnyedén rád csatlakozni, ha egyenesen fogalmazol és kerülöd a kusza szálakat. (A felesleges kitérőkkel és bonyolult mondatokkal csak azt éred el, hogy szélsebesen morzsolódnak le az aktívan figyelők.)

• Perspektívát adnak

  Tehát olyan narratívát használnak, amit a közönség a saját életébe tud emelni és reményt, erőt, példát látnak benne.

  (Ennek klasszikus példája a ‘hős útja’, amire a stratégiáknál részletesen visszatérünk.)

  A történetmesélő szellemiség megpiszkálása után finoman rákanyarodunk a gyakorlatra.

7 pontos checklist a történet előkészítéséhez

Időt spórolsz, ha a lépések gyors átgörgetése helyett megállsz és mindegyikhez írsz pár gondolatot. Ezzel és a hamarosan átbeszélt stratégiákkal szerintem már-már a kisujjadból fogod kirázni a következő történetedet.

1. Ismerd jól a közönséget

   (Ugyanazokat vedd alapul, mint a feliratkoztató folyamat kidolgozásakor.)

   Így fogod megtalálni azokat a narratívákat, amelyekkel a szegmensed jó eséllyel azonosulni tud.

   (Egy frissen szült anyukának például hiába hozod egy elsőéves egyetemista vagy egy menopauzával küzdő nő élethelyzetét, távolinak fogja érezni.)

2. Adj kristálytiszta célt

   Nincs jó vagy rossz választás: lehetsz vicces; egy szelep, amin kicsit ki lehet engedi a feszkót; motiváció vagy becsomagolhatsz egy fontos üzenetet.

   A döntést főleg a közönség élethelyzete, problémája és a megszólalásod indíttatása (pl. értékesítés, ismeretségnövelés) fogja meghatározni.

3. Válaszd ki a megfelelő helyet és időt

   Ha ültél már olyan családi ebéden, ahol a húsleves és rántott hús között az egyik rokon részletesen ecsetelte a kolonoszkópiás vizsgálatát az előkészületektől a rendelőben elköszönésig, akkor tudod, miért fontos a jó időzítés – vagyis az, hogy legalább résnyire nyitott ajtókon kopogtass.

4. Használj hookot

   „Mi az a hook?”

   Az a kíváncsiságra építő elem, amivel behúzod a közönség figyelmét.

   Ilyen lehet:

   • egy provokatív mondat
   • egy hihetetlennek tűnő (de igaz) sztori
   • egy meglepő környezetbe került információ
   • egy kiszivárogtatott információ (akár pletyka, de nem az áskálódós, ártó szándékú).

5. Legyél konzisztens

   A tartalomkészítés alapelve a feszesítés, azaz a fontos, releváns részletek összegyűjtése és a sallangok, töltelékek kihúzása.

6. Gyakorolj, gyakorolj, gyakorolj

   Tarts újabb és újabb előadásokat, írj újabb és újabb posztokat, hírleveleket, cikkeket. Merj hibázni és tanulni, mert ezzel fogod élesíteni a történetmesélő készségeidet.

7. Kérj visszajelzést…

   …aztán fogadd meg, amit többször megkapsz és jogosnak érzel.

   *A visszajelzés nemcsak a közönségedtől jöhet: kereshetsz egy profi szövegírót, beszédtrénert, kommunikációs tanácsadót. Minél több helyről kapsz (építő) észrevételt, annál nagyobb eséllyel fogsz pozitív irányba fejlődni.

   Most, hogy (nagyvonalakban) letettük a történetmesélés alapjait ideje felhúzni a főfalakat, tehát átbeszélni, hogy:

Milyen stratégiával tudsz jó sztorit építeni?

Most ‘csak’ a 3+1 kedvencemet hozom – de azokat olyan részletességgel, hogy a végén neki tudj állni a saját vázlataidnak.

Ezeken felül vannak még módszerek és egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál – helyzettől, közönségtől és előadótól/írótól függ, melyik lesz telitalálat. Próbálj ki többet, tesztelj élesben, aztán döntsd el, melyik passzol hozzád leginkább.