A nap egyik első előadásában Mándó Milán (Minner.hu) és Kulcsár István (Shoprenter) egy snowboard oktató webáruházának példáján keresztül vezette végig a közönséget egy webshop létrehozásának folyamatán, lépésről lépésre, kiemelve a legfontosabb buktatókat és sikertényezőket.
Kulcsár István egyik kulcsmondata volt ez: „Az a baj azzal, ha az idődet adod el, hogy egy idő után nem tudod skálázni.” Ezért érdemes olyan üzleti modellt építeni, amely lehetőséget ad a növekedésre és automatizálásra, egy jól működő webáruház jól kigondolt termékstruktúrával pedig lehetőséget teremt erre.
A webáruház építésénél nemcsak a termékek és a technikai háttér számít, hanem a vállalkozás küldetése is. „Nincs túl kicsi cég ahhoz, hogy legyen egy missziója”, hangzott el a színpadról (és később Nagy Barna előadásában is hangsúlyos szerepet kapott ez a gondolat). Ez a cél határozza meg a webáruház minden elemét, a domain névtől kezdve a termékstruktúráig.
Az előadók a Shoprenter platformot választották a webshop alapjának (ezzel nem sokkolva a résztvevőket), a kivetítőn élőben követhettük a webshop megszületését, miközben szakértőink szakmai narrációval gyűjtötték egybe a legfontosabb tanulságokat…
- A domain név lehet kreatív és egyedi, de különösebb jelentés nélküli, mint például a Minner, de lehet leíró is, ami az üzlet küldetését tükrözi. Ebben az esetben a választás a boardozzjol.hu lett, ami az üzlet célját is egyértelműen kommunikálja.
- Termék- és kategóriák feltöltése: Bár egy kisebb, néhány tucat terméket tartalmazó webshop gyorsan feltölthető, egy több ezer termékes adatbázis kezelése akár hetekig is eltarthat.
- Adatforrások: Az adatok beszerzéséhez érdemes a gyártótól információt kérni vagy egy Excel-gurut segítségül hívni.
- Termékfotók és kategóriafa: A jól szervezett kategóriák és minőségi képek kulcsfontosságúak a vásárlói élményben.
- Párhuzamos kategóriák és szűrési lehetőségek: Ha többféle szűrési rendszert használunk, érdemes figyelni arra, hogy a kategóriák logikusak és átláthatóak maradjanak.
- Értékajánlat és termékleírások: a megfelelő értékajánlat megfogalmazása és a termékleírások kidolgozása szintén fontos része a webáruház felépítésének. A termékleírásokat érdemes előre Excelben összeállítani, hogy könnyebb legyen a webáruházba integrálni őket.
- Egy jól megfogalmazott értékajánlat segít kitűnni a konkurenciától.
A snowboard webshopnál az üzleti modell központi eleme, hogy a termékek vásárlása egyben az oktatás felé terelje a vevőket. Erre millió lehetőség adódik egy ügyes marketinges keze alatt - az előadók itt egy olyan rendszert vázoltak fel, amelyben a vásárlók a termékek árából bizonyos összeget a snowboard oktatás vásárlásakor felhasználhatnak, így ösztönözve őket a szolgáltatás igénybevételére is.
A fő tanulságok Milán és István jóvoltából:
- Az üzleti modellnek skálázhatónak kell lennie.
- Egy erős misszió segít a márkaépítésben.
- A technikai háttér és a megfelelő kategorizálás kulcsfontosságú.
- Az értékajánlat és a termékleírások előzetes kidolgozása megkönnyíti a folyamatot.
- Az oktatás és a termékek összekapcsolása egy kreatív üzleti lehetőség lehet.
Óriások, turbulencia, százlábúak országa
Varga László (DPD Hungary Kft.) a DPD teremben A legfrissebb online vásárlói szokások határon innen és túl címmel tartott előadást, erről néhány kulcsmegállapítást hoztunk el:
- a magyar e-kereskedelmi vásárlások 70%-a már mobilon történik, és
- ennek nincs kifejezett demográfiai mintázata – vagyis minden korosztály egyaránt aktív ezen a platformon.
- Magyarország a „százlábúak országa”, a magyarok online cipővásárlási hajlandósága kiemelkedően magas.
Madar Norbert (PwC) előadása, az Útkeresés az óriások árnyékában ezután a magyar és régiós e-kereskedelmi piac jelenlegi helyzetét mutatta be, és nem festett éppen rózsás képet. A hazai webáruházak egy rendkívül gyorsan változó környezetben működnek, ahol a globális folyamatok, az import térnyerése (értsd, egyre többet vásárolunk külföldi webáruházaknál magyarok helyett) és a fogyasztói magatartás átalakulása egyaránt komoly kihívásokat jelent.
Norbert ezután rávilágított arra, hogy a magyar e-kereskedelmi piac évek óta folyamatos növekedést mutat, 2017 óta minden évben sikerült növelni a forgalmat. Ugyanakkor 2023 “pokolian rossz év volt”:
- Fékezett fogyasztás – az infláció és a gazdasági bizonytalanság miatt az emberek kevesebbet költenek.
- Csökkenő belföldi forgalom – egyre több vásárló fordul a hagyományos boltok felé, míg az online értékesítés visszaesést mutatott.
- Erősödő import – külföldi webshopok egyre nagyobb részesedést hasítanak ki a magyar piacból.
Bár 2024-ben az eladott áruk mennyisége már növekedett, a piac még mindig nem érte el a 2022-es szintet, az iparág még mindig nem állt teljesen talpra.
Az előadásban nagy hangsúlyt kapott a külföldi vásárlások térnyerése. A magyar fogyasztók egyre nagyobb arányban költik el pénzüket külföldi webáruházakban:
- A teljes online költés 16%-a már külföldön történik.
- Ha a külföldi bankkártyás tranzakciókat is számoljuk (Revolut és a többi), ez az arány 21%-ra nő.
- Vagyis minden ötödik online elköltött forint nem magyar webáruházakhoz kerül.
A Temu példája tökéletesen illusztrálja ezt a trendet. Egyetlen év alatt Magyarország legnagyobb webáruházává nőtte ki magát vásárlói bázis és rendelési szám alapján, és rengeteg olyan fogyasztót vonzott be, akik korábban még soha nem vásároltak online. A Temu 120 milliárd forintos forgalmat generált Magyarországon – vagyis ennyit vett el a hazai kereskedőktől.
Mindez nem csak egyetlen platform “sikertörténete”: az adatok szerint a top 700 magyar webáruház között már minden ötödik külföldi üzemeltetésű, vagyis a nemzetközi szereplők egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a hazai piacból.
Eközben a magyar e-kereskedelem egyik legsúlyosabb, rendszerszintű problémája a szakemberhiány. A piac telített, de nincs elég tapasztalt munkaerő, aki segíteni tudná a vállalkozásokat a növekedésben. A vállalkozások egymástól próbálják elcsábítani a szakembereket, miközben a szektor egészére jellemző, hogy nincs megfelelő utánpótlás.
Gondot jelent az is, hogy a webshopok önreflexiója nem az igazi - miközben a legtöbben a saját marketingjüket látják a leggyengébb pontnak, és úgy gondolják, hogy a logisztikával minden rendben van, a kosárelhagyás leggyakoribb okai még mindig a logisztikai kérdésekhez kötődnek.
- A vásárlók leggyakoribb kifogása a szállítási idő és a költségek.
- Sok webshop nem méri megfelelően, hogy ügyfelei miért hagyják el a kosarukat.
A logisztikai problémák csökkentésével jelentős bevételnövekedés lenne elérhető, ami egy ilyen bizonytalan helyzetben sokat segíthetne a kisebb webáruházakon.
"Merjetek exportálni, mert az import szépen lassan meg fogja enni a hazai keresletet, ebből nincs visszaút”, ösztönözte Norbert az e-kereskedőket, kiemelve, hogy ha nem kezdik el tudatosan építeni a külföldi piacokra lépés stratégiáját, az import dominanciája teljesen leuralhatja a hazai keresletet, és ezzel az ő bevételi forrásaikat.
A globalizáció az e-kereskedelemben visszafordíthatatlan, és az online térben a vásárlók már nem országokhoz kötődnek, hanem a legjobb ajánlatokhoz. Ezért azok a hazai vállalkozások, amelyek versenyben akarnak maradni, nem engedhetik meg maguknak, hogy kizárólag a magyar piacra koncentráljanak.
Konverzió-optimalizálás, avagy mentsük a menthetőt az alapoktól építkezve
Szabó Imre, az OptiMonk magyarországi country managere egy gyakorlatias előadásban mutatta be a legfontosabb konverzióoptimalizálási (CRO) módszereket, amelyekkel a webáruházak növelhetik bevételeiket. A CRO lényege, hogy minél több látogatóból fizető vásárlót konvertáljunk, vagyis egy egységnyi látogatóból több bevételt generáljunk.
Miért elengedhetetlen a konverzióoptimalizálás 2025-ben? Például mert az e-kereskedelemben menthetetlenül elszálltak a reklámköltségek, és a nemzetközi óriások – mint az Amazon vagy a Temu – miatt a magyar e-kereskedőknek is lépést kell tartaniuk a növekvő felhasználói elvárásokkal. Bár a nemzetközi piacokon egyre nagyobb figyelmet kap a konverzióoptimalizálás, Magyarországon még mindig minimális a témában a szakmai diskurzus - ez jól látszik a keresési volumenekből is, Magyarországon alig keres rá valaki a CRO-hoz kapcsolódó kifejezésekre.
Nézzük a gyakorlati CRO-tippeket, amelyeket Imre szerint, amelyet minden webáruháznak érdemes kipróbálnia (és amelyeket számos valós példával támogatott meg):
- Feliratkozó-gyűjtés
- Bár alapvetőnek tűnik, sok vállalkozás nem használja ki eléggé.
- A vásárlókat egy funnelben kell végigvezetni, míg végül vásárlóvá válnak.
- X% kedvezmény már nem mindig elég az e-mail címek megszerzéséhez – helyette szegmentáljunk például egy "Mi érdekel?" kérdéssel.
- Termékoldal optimalizálása
- 2025-ben a termékoldal az új landing oldal.
- A vásárlók egyre gyakrabban hirdetésekből vagy videókból egyből a termékoldalra érkeznek, és ez az egyetlen benyomásuk a márkáról.
- Fontos, hogy az oldal érzelmekre hasson – social proof, ügyfélvélemények és hitelességet növelő elemek nélkülözhetetlenek.
- Perszonalizáció
- Az algoritmusok korában elvárjuk, hogy személyre szabott tartalmakkal találkozzunk.
- Dinamikus tartalmak és egyedi headline-ok a forgalomforrás alapján növelik a konverziós arányt.
- A/B tesztelés
- Nem az számít, hogy a cégvezető vagy a marketinges mit gondol jónak, hanem hogy a vásárlók mit preferálnak.
- Egyszerű A/B tesztekkel könnyen ellenőrizhető, mely változat teljesít jobban.
- Böngészési emlékeztető
- A visszatérő látogatóknak érdemes megmutatni, hol jártak legutóbb a webáruházban, így könnyebben visszatérhetnek és befejezhetik a vásárlást.
- Termékajánlás
- A személyre szabott termékajánlás növeli a kosárértéket és az ügyfélélményt.
- Az ajánlott termékeknek relevánsnak kell lenniük, és valódi hozzáadott értéket kell képviselniük.
- Kosárelhagyás csökkentése
- A kosárba terméket helyező vásárlók 70%-a végül nem vásárol – ez hatalmas veszteség.
- Egy jól időzített exit intent popup (pl. kedvezmény vagy ingyenes szállítás felajánlása) segíthet csökkenteni az elhagyási arányt.
- A FOMO és scarcity üzenetek jól működnek ebben a szakaszban.
- Kosárérték növelése – Upsell és cross-sell ajánlatok
- Ne egy újabb nadrágot ajánlj egy nadrághoz, hanem egy övet vagy méretre igazítást.
- Az okos csomagajánlatok és az ingyenes szállítás elérési küszöbének kihasználása növelheti az átlagos kosárértéket.
- Szezonális kampányok
- A kereslet alakulását figyelembe véve érdemes időzített akciókat és kampányokat futtatni.
- Az egyedi szezonális landing oldalak és visszaszámlálók segíthetnek a konverziók maximalizálásában.
Imre előadása egyértelmű üzenettel zárult: a konverzióoptimalizálás már nem luxus, hanem alapfeltétel a versenyképes online értékesítéshez. A magyar piacon még sok kiaknázatlan lehetőség rejlik ezen a területen, így aki időben kezdi el alkalmazni ezeket a módszereket, jelentős versenyelőnyre tehet szert. (Vagy legalábbis életben maradhat a Temu árnyékában…)
A világ változik, és vele a márkaépítés
Nagy Barna kisvállalati márkaépítő (Kreatív Vonalak) hasonló üzenettel vitte tovább a napot: a kisvállalkozások sokszor hátrányban érzik magukat a nagyobb cégekkel szemben, mert nincs elég pénzük, emberük, kapcsolatuk vagy tudásuk, amely szükséges lehetne a növekedéshez.
Van néhány hatalmas előnyük is: a gyors döntéshozatal és a személyesség. A nagyvállalatokhoz képest egy kisvállalkozás egyik napról a másikra képes alkalmazkodni, új irányt venni és kreatív megoldásokat bevezetni, amire egy nagyvállalati hierarchiában esély sincs.
Barna egy sikeres kisvállalati márkaépítés példájaként a Virágbéke Méz Manufaktúra történetét fűzte fel az előadásra. Eredetileg egyszerű kistermelők voltak, de a Kreatív Vonalakkal dolgozva egy erős márkát építettek a mézük köré, amellyel bekerültek a kereskedelmi láncokba, díjakat nyertek, és így az ismertségük is megnőtt. Az üzleti siker egyik titka az volt, hogy történeteket csatoltak a termékeikhez (szó szerint az üvegre nyomva ezeket) – ezek nemcsak szórakoztatóak, hanem mélyebb jelentéssel is bírtak, így a vásárlók érzelmileg is kötődni kezdtek hozzájuk.
A márkaépítés három alappillére Barna szerint:
- Küldetés – egy üzenet, amiben hiszel
- Nem szabad olyat kommunikálni, ami nem hiteles számodra.
- A küldetés nem csupán a vezető személyes célkitűzése, hanem egy olyan vízió, amely inspirálhat másokat is.
- Az emberek nem vállalatokhoz kötődnek, hanem emberekhez – ezért kell a márkáknak is emberközelivé válniuk.
- Értékek – és felelősségvállalás a mesterséges intelligencia korában
- A minőség, garancia és adott szó mennyire jelenik meg a vállalkozásodban?
- Az AI térhódításával egyre nagyobb a felelősségvállalás jelentősége: valaki vállalja a felelősséget a márka mögött, vagy csak algoritmusok működtetik?
- Egy kisvállalkozásnál az emberek az alapítókhoz kötődnek, és ez lehetőséget teremt arra, hogy személyes márkát is építsenek.
- Bátorság – stílus, karakter és egyediség
- Egy kisvállalkozásnak mernie kell kilépni a tömegből.
- Lesznek, akiknek nem fog tetszeni a márka stílusa, de nem is az ő megnyerésük a cél – a márka azokat szólítsa meg, akik valóban az ideális ügyfelei.
- A humor, a személyesség és a karakter segítenek abban, hogy kitűnjünk a versenytársak közül.
Barna szerint az ego az egyik legnagyobb akadály a kisvállalkozások fejlődésében. A márka nem csupán az alapítóról szól, hanem egy nagyobb célról, egy olyan küldetésről, amely értéket teremt az ügyfelek számára.
A döntéshozatal két szerencsétlen véglete pedig, amelyeket érdemes elkerülni:
- Mikromenedzsment – amikor a vezető mindent irányítani akar, és nem engedi, hogy a vállalkozás fejlődjön.
- "Nem akarok vele foglalkozni" hozzáállás – amikor a vezető teljesen elengedi a márkaépítést, és nem figyel a hosszú távú stratégiára.
A siker kulcsa a kettő közötti egyensúly megtalálása.
A vásárlók nem racionálisan döntenek – az érzelmek alapján hoznak döntéseket. Ha egy márka képes érzelmeket kiváltani, az emberek emlékezni fognak rá, és hosszú távon elköteleződnek mellette.
Barna előadásának egyik legérdekesebb részében az AI térnyerését boncolgatta a márkaépítésben, elsősorban azt, hogy az emberek egyre kevésbé akarnak gondolkodni – sokan rábízzák magukat az AI-ra, hogy helyettük döntsön.
De honnan tudhatjuk, hogy az AI által adott tanács valóban jó? Hogyan ellenőrizhetjük, hogy amit kapunk, az valóban releváns és helyes? Barna szerint vissza kell térnünk a kritikus gondolkodáshoz, és saját tapasztalataink alapján kell formálnunk a márkánkat, nem pusztán az algoritmusok javaslataira hagyatkozni.
Összefoglalva: kisvállalkozások is képesek erős márkát építeni, ha mernek személyesek lenni, történeteket mesélni és érzelmi kapcsolatot kialakítani a vásárlókkal. Nem a tökéletesség a cél, hanem az őszinteség, az egyediség és a valódi értékteremtés.
A sikeres márka nem csupán a logóról vagy a marketingstratégiáról szól – hanem arról, hogy mit képvisel és milyen élményt nyújt a vásárlóknak.
A délutáni szünetben, körülbelül 2 órakor egy mini GOTO találkozóra gyűltek össze a résztvevők a DPD standja előtt. Janata Kriszta (Marketing Commando) a maga közvetlen stílusában, egyszerűen annyit mondott: „Van itt valami, ami az ügyfeleiteknek nagyon jó lesz!”, és már terelte is a csapatot a K&H bank standjához.
A kávé elfogyasztása után egy izgalmas pályázati lehetőséggel ismerkedtünk meg: a K&H „Üzletet ide!” az év kollaborációs ötlete pályázatával. A pályázat célja, hogy a kreatív ötletekkel közösen, egy-egy sikeres kollaborációval egy bruttó 4 millió forint összértékű marketing-kommunikációs támogatást nyerhessenek a résztvevők. Úgyhogy, ha valaki a kreatív közös vevőszerzésre hajt, indulhat az üzleti Tinder!
SEO 1st, ChatGPT 2nd
Papp Gábor (The Pitch), akit, mint elmondta, az online marketing Lakatos Márkjaként is jellemeztek már, szokott rendíthetetlen szakmaiságával rontott neki AI prompt-tippek egy jól SEO-zott és jól konvertáló webshophoz című előadásának.
Gábor amúgy tavaly egy verseskötetet, mondjuk úgy, adott ki, amelyben az AI-t kérte meg, hogy különböző magyar írók stílusában válaszoljon többek között arra a kérdésre: mi az a SEO?
Hogyan lehet az AI-t SEO és konverzió-optimalizált webshoptartalmak készítésére használni? Gábor megkérdezett erről öt különböző mesterséges intelligenciát (ChatGPT, Gemini, Copilot, Perplexity, Claude).
Az AI-k javaslatai meglehetősen hasonlóak voltak, egyetértettek például az alábbiakban:
- SEO-optimalizált termékleírások,
- Célközönségre szabott termékleírások,
- Jól megírt meta címek,
- SEO-barát blogbejegyzések,
- Optimalizált kategóriaszövegek.
Gábor kiemelte, hogy az AI önmagában nem tud hatékony SEO-t és konverziót biztosítani – ezekhez először a megfelelő stratégiát kell kidolgozni, majd a mesterséges intelligenciát támogató eszközként kell használni.
Ahhoz, hogy az AI valóban hasznos tartalmat készítsen, megfelelő promptot kell írni. Gábor szerint egy jó prompt:
- Pontosan megfogalmazza a célt,
- Egyértelmű és érthető,
- Megfelelő kontextust biztosít,
- Kiemeli a várt válasz hosszát (bár az AI nem tartja be a karakterszámokat, erre érdemes figyelni),
- Egyszerű és világos.
Egy rosszul megírt prompt olyan az AI számára, mint egy rossz fűszer egy ételben – erről Gábor Kovács Antal séftől idézett: „A Vegeta minden ételből brassóit csinál.” Ugyanez igaz az AI-ra is: ha rossz promptot kap, akkor az eredmény túl általános, sematikus és sablonos lesz. (Vagy ugye rosszabb esetben az eredménynek köze nem lesz az elvárásunkhoz.)
Gábor hangsúlyozta, hogy az AI nem helyettesítheti a SEO és konverziós stratégia kialakítását. A SEO és a konverzió-optimalizálás nem utólagos javítás, hanem a tartalomkészítés alapja kell, hogy legyen. Ezért fontos, hogy a megfelelő struktúrát előre megtervezzük, és az AI-t csak ezután vonjuk be a munkába.
A helyes sorrend:
- Kulcsszókutatás,
- A fő kulcsszó elhelyezése (címben, URL-ben, H1-ben stb.),
- Tartalomkutatás (mit írnak mások, milyen információk szükségesek?),
- Wireframe felépítése (hogyan nézzen ki a szöveg szerkezete?),
- AI bevonása – de csak az egyes blokkok megírására…
…és ezután jön az, hogy az eredményt visszaellenőrizzük, finomítjuk, belerakjuk a humánt a folyamatba.
„Ha a konverziót nem építed be a promptba, az AI nem fogja magától megcsinálni”, hangsúlyozta Gábor. Ha egy webshop tulajdonosa azt szeretné, hogy az AI SEO-barát és jól konvertáló tartalmat írjon, akkor már a promptban egyértelművé kell tennie, hogy milyen célja van a szövegnek, ki a célközönsége, és milyen cselekvésre akarja ösztönözni az olvasót.
Az AI remekül generál ötleteket, de az emberi döntéshozatal továbbra is kulcsfontosságú. A gép hasznos eszköz a SEO és a konverzió-optimalizálás területén, de nem egy önálló megoldás. A siker kulcsa a jó promptok és a megfelelő stratégia, amelyek lehetővé teszik, hogy az AI valóban értékes és hatékony tartalmakat generáljon. Az AI nem helyettesíti a szakértelmet, hanem támogatja azt – de csak akkor, ha megfelelő módon használjuk. Benyó végigfanboykodta lélekben ezt az előadást, minden elemével bőszen egyetértve.
Ki írja meg az új kőtáblákat?
Dr. Mérő László, matematikus-pszichológus azzal kezdett, hogy AI nem új találmány, csak most lett használható - hiszünk neki, mert mint elmondta, őt már 50 évvel ezelőtt is kutatta a technológiát, és elmondása szerint a mostani algoritmusokban nincs igazán új ötlet, amit a régi AI-kutatók ne ismertek volna. A különbség nem az elméletekben, hanem a számítógépek teljesítményében rejlik.
Korábban az AI-algoritmusokat csak papíron modellezték, de a technológia nem állt készen a megvalósításukra. Ma viszont a gépek elérték azt a sebességet és kapacitást, amely lehetővé teszi, hogy az AI a mindennapok részévé váljon.
Ugyanakkor még mindig nem tudjuk pontosan, hogy melyik algoritmus melyik területen fogja a legjobb eredményeket hozni. Az AI alkalmazásának finomhangolása folyamatban van, és még sok területen kísérletezésre van szükség.
„Ki írja meg az új kőtáblákat?” – tette fel a kérdést Mérő, utalva arra, hogy az AI-t érintő szabályok még nincsenek kőbe vésve, és a következő években dől el, milyen irányt vesz a szabályozás.
„Nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni a munkátokat, hanem egy olyan ember, aki tudja azt használni.”
…hangzott el, az AI-tól való félelem helyett az alkalmazkodás és a tanulás a kulcs. A technológia nem lecserélni fogja az embereket, hanem azok válnak sikeressé, akik hatékonyan használják.
Felmerül a kérdés: veszélyforrás vagy erőforrás az AI? Mérő szerint ez attól függ, hogyan tekintünk rá. Az egyik nézőpont szerint az információs társadalom küszöbén állunk a kőkorszaki agyunkkal, és az új technológiákra rossz válaszokat adunk, mint a függőség, depresszió, szorongás.
Ez a nézőpont a biológiai darwinizmusra épül, amely szerint az emberi agy nem változott eleget ahhoz, hogy megfelelően kezelje a modern technológiát.
Viszont van egy másik megközelítés is: az univerzális darwinizmus, amely szerint az emberiség mindig tesztelés útján tanulta meg, hogyan használjon egy új eszközt, többek közt saját agyát is, aminek a kapacitása bőven be tudja fogadni az új technológiákat, ha hagyunk neki időt. Mérő inkább ebbe az irányba hajlik. Egyben megjegyezte:
„Az ember már csak egy olyan lény, hogy hajlamos átmeneti jelenségekből évezredekre vonatkozó következtetéseket levonni.”
A mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődése még mindig csak egy pillanatkép a történelemben, és a félelmek, amiket ma érzünk, nem feltétlenül igazolják magukat hosszú távon. Az AI nem a világ végét hozza el, hanem egy új eszköz, amelynek használatát most tanuljuk.
Ne untasd a Z generációt!
Wolf Gábor (Marketing Commando) a Z generáció vásárlási szokásait vette górcső alá, és elárulta, hogyan „hekkelhetjük” meg őket.
A fiatalok immunisak a hagyományos reklámokra, így egy egyszerű remarketing kampány nem fogja elérni őket. De hogyan érhetjük el őket? A válasz egyszerű: ne untassuk őket. A kulcs az, hogy szórakoztassuk őket, és valami egyedit kínáljunk.
Gábor izgalmas példákat is hozott, köztük az ételrendelős cég kihívását, ahol influencerek motiválták a fiatalokat, hogy a kis ételdoboz tetejét ügyesen felhasználva videókat készítsenek, és osszák meg azokat. Mi kellett mindehhez? Csak az a bizonyos ételdoboz és tető, amiben a cég szállítja az ételt.
Gábor nagy szurkolója a Live Sales - Live Shopping technikának is, ami Ázsiában már hatékonyan működik. Európában ugyan még hiányoznak a megfelelő technikai feltételek (például TikTok videó közben nem tudunk egyből vásárolni a TikTok Shopban), de a jövőben valószínű, hogy a fizikai boltokban is egyre fontosabb szerepe lesz az olyan alkalmazottaknak, akik képesek a kamera előtt beszélni a termékről és vásárlásra ösztönözni a nézőket. Elképzelhető, hogy ezek az alkalmazottak hamarosan a munkaidejük jelentős részét a közvetítésekre szentelik.
Ne kényszeríts gondolkodásra, ha épp fizetni akarok neked!
Fábián Levente (Kalmia.hu Egészségbolt) és Kobza András (Konvertify) élő webáruház-auditálásra adták a fejüket a Boxy teremben (a Biotech-et példának választva), ennek tanulságait összegezzük alább.
Először is: miért fontos a konverzió-optimalizálás? A hazai e-kereskedelem egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, mivel külföldi versenytársak áramlanak be a piacra. Egy idő után nem lehet csak büdzsével versenyezni, hiszen a nagy nemzetközi szereplőknek sokkal több erőforrásuk van.
(Ezen a ponton talán láthatjátok, hogy a napnak milyen átívelő üzenete volt, ezek a mondatok tucatnyiszor hangzottak el több színpadon.)
Ezért az nem elég, hogy sok látogatót hozunk a webshopba – számít, hogy mennyi vásárlás születik a weboldalon. Magyarországon mégis méltatlanul kevés figyelmet kap a konverzióoptimalizálás.
Sok vállalkozás csak a forgalomnövelésre fókuszál, pedig ha a webshop nem konverzió-fókuszú, akkor az oda irányított látogatók nem hoznak valódi bevételt.
A legfontosabb oldaltípus a webshopokban a termékoldal, hiszen ez a leglátogatottabb felület. Ha itt nem kattintanak a vásárlás gombra, akkor az egész webáruház nem fog bevételt termelni.
Fontos, hogy a vásárló nemcsak a termékről dönt, hanem arról is, hogy nálunk akarja-e megvenni. Ebben több tényező is szerepet játszik:
- Ár – versenyképes-e?
- Szállítás – milyen lehetőségek vannak?
- Készletinformáció – azonnal elérhető-e a termék?
- Fizetési módok – van-e megfelelő opció?
A legtöbb vásárló szkeptikus a kereskedőkkel szemben. Ha egy webshop saját magát túlzottan dicséri, az nem hiteles. Sokkal fontosabb, hogy független vásárlói véleményeket mutassunk.
Hiba: ha van véleményeknek fenntartott hely az oldalon, de az üresen áll. Ez rosszabb hatást kelt, mintha egyáltalán nem lenne ilyen szekció.
Amikor a vásárló a kosárhoz ér, ne hagyjuk őt bizonytalanságban. Mindent egyértelműen kommunikálni kell:
- Mi fog történni a következő lépésben?
- Hogyan zajlik a fizetés?
- Milyen szállítási lehetőségek vannak?
“Ne kényszerítsd gondolkodásra a vásárlódat” – minden információ legyen világos és könnyen elérhető.
Sok webáruház elköveti azt a hibát, hogy social media linkeket helyez el a webshopban. Ez azonban elviheti a látogatót az oldalról, még azelőtt, hogy vásárolna. Ha már sikerült a webshopba irányítani egy érdeklődőt, tartsuk ott, és ne adjunk neki lehetőséget arra, hogy elkalandozzon más platformokra, mielőtt vásárolna.
Venk László, az Adlogic tulajdonosa előadásában arról beszélt, hogy az e-kereskedelem piacán ugyanazokat a tevékenységeket végezzük, mint amikor a piac a csúcson volt, holott most már nem messze vagyunk a csúcson, és ennek megfelelően a hatékonyságra (optimalizációra) kell helyezni a hangsúlyt.
Egy webshop könnyedén elindítható,, de mivel éppen ezért egyre több konkurens jelenik meg, az eladás hatékonyságának növelése kulcsfontosságú.
László kiemelte, hogy a webáruházak célja nemcsak a látogatók vonzása, hanem a látogatókból vásárlókat is kell csinálni, ingyen látogató pedig, bármilyen csatornáról érkezzenek is, nem létezik.
Ez az előadás igazából egy kiváló minikurzus volt kreatív optimalizációs megoldásokról - épp ezért nem is vesszük ide minden pontját, mert legalább olyan hosszú lenne, mint a komplett beszámolónk eddig. Úgy foglalnánk össze, hogy egészen kiváló szakmai tartalommal gyarapodott, aki ezen a ponton, a nap végén még kitartott.
Az e-mail-marketing ha… tékony.
A végére maradt a legjobb, legalábbis Timinek, aki 5 órakor ült be Koleszár András 20-40% a webshop bevételeidnek: Hatékony e-mail marketing 2025-ben előadására, és annyit bólogatott, hogy megfájdult a nyaka.
András nem aprózta el, több mint 100 diával érkezett és eltökélt szándéka volt, hogy mindet végig is veszi - ez majdnem sikerült neki. András a MailCommerce e-mail-marketing-ügynökség alapítója, és eddig 5 milliárd forintnyi bevételt sikerült neki hozni az ügyfeleinek e-mail-marketingből. Mutat néhány nyálcsorgató képet bevétel számításokról, amiken azt látjuk, hogy akár 21 000, akár 300 000 dollár egy webshop éves bevétele, annak valóban 20, de 40%-a is jöhet e-mail-marketingből.
Na jó, de hogyan? Amikor az e-mail-marketing halott, vagy legalábbis haldoklik egyesek szerint.
Legtöbbször mi is azzal szembesülünk, hogy:
- a webshopoknál az e-mail-marketing kimerül abban, hogy kosárelhagyó leveleket küldenek a majdnem vásárlóknak. Mi a baj a kosárelhagyó levéllel? Semmi, ez egy jó technika (ha okosan használjuk, és nem 10 levéllel bombázzuk egy napon belül a látogatót), de emelett annyi mindenre másra is van lehetőség e-mailekkel…
- De ha már küldenek más levelet is a webshopok, akkor mindenkinek megy minden, nincs szegmentálás. András szerint minden megkapott 20 levélből a vásárlónak 19-et nem kéne megkapnia, mert nem releváns az ajánlat a számára.
Vissza a hogyanhoz: automatizmusokból és e-mail kampányokból jönnek a bevételek. András mutat egy hat e-mail-ből álló automatizmust, ami a nem vásárlóból konvertál vásárlót - nyilván nem minden esetben, de sokkal hatékonyabban, mintha csak hirdetnénk.
Mindegyik levélre több példát is látunk, végigmenve a levelek egyes elemein - mit miért írunk bele, melyik levéllel emlékeztetünk, melyikkel építünk bizalmat és milyen elemekkel, azt mikor küldjük - aztán pedig jönnek a számok, hogy hogyan teljesítenek az egyes levelek.
A tanulság? Akármilyen kis webshop vagy, az e-mail-marketing megtérül, és ha csak minden hetedik - nyolcadik olvasó a hatodik levél végére vásárol, akkor is brutálisan jó konverziót tud hozni neked.
Milyen volt az Ecommerce Expo 2025? Összegezzünk.
Tavaly óvatos kíváncsiság jellemezte a szakmai hangulatot, főleg az AI és a Tamu miatt, idén ez már bőven tovatűnt. Az AI-t már aktívan használjuk, ismerjük kifelé, segíti a munkánkat minden szinten - ha csak az e-kereskedelmi fókusznál maradunk. A Temu és társai ellenben kíméletlenül beletapostak a piacba, és nem mennek sehová - velük tehát épp megtanulunk együtt élni.
Ennek ellenére a fő üzenet, amit mi elhoztunk, makacsul pozitív.
A szakma végigtekint a kihívástengeren, és azt mondja, oké, még mindig ezer lehetőséged van érvényesülni, legyél akármilyen kicsi. Nem lesz sem egyszerű, sem gyors, de bőven lehetséges. Lehetsz sikeres akkor is, ha óriások árnyékában kell lavíroznod.
Ezzel együtt maga az Expo kiváló hangulatban telt, a szokásos pezsgő kiállítótér, rengeteg beszélgetés, konzultáció, workshop, a résztvevők közt kalamoló Boxy-robot, grasszáló dobszólók, blackjack-asztal és száz egyéb kis nüansz dobta fel a napot. Mi, ha fáradtan is, de elégedetten és optimistán zártuk a konferenciát. Meglátjuk, jövőre hová jutunk ebben a szokatlan, de kétségtelenül izgalmas piaci környezetben.
Új hozzászólás