Visszautalnánk a korábban leírt spamszűrők működési elvére:
A spamszűrők több szempont szerint vizsgálnak egy-egy levelet. A különböző szempontok alapján adnak egy pontszámot és az összpontszám alapján döntik el végül, hogy SPAM vagy nem SPAM a levél.
A szolgáltatók saját spamszűrőket használnak, minden szűrőnek meg van a saját szabályrendszere. Ez a szabályrendszer nem publikus.
1. Gond lehet a levél formájával:
- Hibás a html szintaxisa, nem pontosan a szabványoknak megfelelően van összerakva, kódolva, stb.
- vagy túl sok link van benne,
- vagy nagyon sok benne a formázás (villogó felirat, ötféle színű betűk, dőlten, aláhúzva, félkövéren – mindez egyszerre),
- vagy túl nagy csatolmányt tartalmaz,
- vagy túl nagy képet tartalmaz, (nagyobb, mint 10 Kilobyte)
- vagy lehet, hogy túl nagy az egész levél mérete, (nagyobb, mint 200-300 Kilobyte)
2. Gond lehet a levél tartalmával:
- Lehet, hogy sokszor szerepelnek olyan szavak, amikre a spamszűrők már alapból ugranak, pl. akció, árengedmény, legolcsóbb, extra ajánlat, stb.
- Lehet, hogy a tartalom, amit küldesz, már nem érdekli az olvasóidat (vagy nem megfelelő célcsoportnak küldöd) és az olvasóid közül minősítik egyre többen SPAM-nek a leveleidet. Ezt a spamszűrők megtanulják és elkönyvelnek spammelőnek.
3. Gond lehet a szerverrel, amiről küldöd:
Azok a szerverek, amikről sok kétes tartalmú email (rossz esetben SPAM) megy ki, gyanúsabbak lehetnek a spamszűrők számára. Ilyen szerverekről adatbázisok vannak (feketelisták), amit minden spamszűrő ellenőriz. Manapság már nem divat olyan spamszűrőket használni, ami IP cím alapján tiltólistára tesz egy szervert, ez ugyanis hibás megközelítés - ez alapján a Google mail szervereit is feketelistára kellene tenni, hiszen mi is kaptunk már onnan SPAM-et. Ezek ellenére ez egy alapvető szempont, olyannyira, hogy ezt az elemi igényt általában minden szolgáltató teljesíteni szokta. Vannak, akik ezt kidomborítják rutinos marketing fogásokkal, de ez kb. csak annyit jelent, mintha azt reklámoznák egy használt autóról, hogy szépen ki van takarítva.
Egy kis kitérő a fehér listákról:
Mi eddig úgy tapasztaltuk, hogy a fehér listáknak manapság még nincs különösebb jelentősége. Azaz kevés spamszűrőt érdekel az a néhány fehér lista, amikre pénzért lehet felkerülni. Egyébként is fura dolog az, hogy pénzért lehet felkerülni - aki ezért fizet, az valószínűleg reklámot akar küldeni, azaz pont gyanús kell, hogy legyen a szűrőnek. Fából vaskarika, erőltetett dolog ez. Arra viszont jó, hogy pár hírlevélküldő szolgáltató marketingelje a szolgáltatását ilyen módon, holott pl. a Gmailt, Freemailt, meg a kisvállalati Exchange szervereket lehet, hogy teljesen hidegen hagyják ezek a fehér listák (bár ezt igazából senki nem tudja, ők sem, hiszen a spamszűrők algoritmusa nem publikus). Tehát még egyszer: a spamszűrők algoritmusát nem ismeri egy hírlevélküldő sem.
Nem tudunk olyanról, hogy lenne valamiféle „whitelist” minden egyes mail szolgáltatónál. Tudtunkkal a Gmailben nincs olyan, hogy mi, mint szolgáltató, mindig legyünk szépen elfogadva. Sőt, egyre szigorúbb manapság a Google, lásd pl. a „promóciós mappa” húzásukat.
Manapság kísérleti jelleggel kezdenek elterjedni ugyan „whitelist” szolgáltatók. Ezek egy része nem kereskedelmi, azaz nekik nem kell fizetni azért, hogy jó híre legyen a feladónak, csak alapvető fontosságú technikai dolgokat vizsgálnak az adatbázisba kerüléshez (pl. legyen statikus IP cím, ahonnan küldik, reverse DNS-el, ne legyen open relay a szerver, stb), és leginkább intézmények, ismert szolgáltatók vannak az adatbázisaikban. A kereskedelmi whitelist szolgáltatók (mint pl. spamhause whitelist) ezen kívül lehetőséget biztosítanak a hírlevelet küldeni vágyó cégeknek arra, hogy pénzért kerülhessenek a megengedő adatbázisba. Arra viszont nem tudhatnak garanciát vállalni, hogy mindenki használja és komolyan veszi az ő adatbázisukat. Szóval lehet azzal próbálkozni, hogy whitelist szolgáltatónak fizetünk, de nem tudni, van-e hatása egy-egy adott címzettre nézve.
Ha tehát valahol azt olvasod, hogy nekik „szerver farmjuk van”, jó IP címekkel, ez valószínűleg nem jelent mást, mint hogy tiszta IP címeket használnak, amik nincsenek feketelistákon (blacklist). Erre általában mindegyik hírlevél szolgáltató vigyáz, hogy az IP címeik ne piszkolódjanak be, és nem engednek spammelni senkit.
Egyébként nem olyan nagyon könnyű blacklistre kerülni IP alapon, annál könnyebb SPAM mappában landolni a levelek tartalma alapján.
4. Gond lehet a levélben megjelenő domain nevekkel:
Gond lehet, ha a levélben megjelenő domain neveknek rossz híre van, mert sok SPAM megy ki róluk. Az olcsó hírlevélküldő szolgáltatóknak ez nagy veszélye lehet. Viszont ez sem kritikus, ha a levélben szereplő domain neveket le lehet cserélni sajátra. (A ListaMester pl. engedi ennek az állítgatását is, egyáltalán nem kell szerepeltetni benne a listamester.hu vagy listamester.com domain neveket.) De egyébként is jó hírűek szoktak lenni a hírlevél szolgáltatók domain nevei (hiszen leginkább legitim DM-ek mennek ki, nem SPAM-ek), bár tény, hogy sokan, sokféle levelet küldenek ki úgy, hogy benne van a szolgáltató domain neve, ami némi paranoiára adhat okot. Ezért akinek kritikus szempont a bejutási arány, azoknak szoktuk javasolni a saját domain nevek használatát a levelekben. Sajnos ez se csodarecept, hiszen visszájára is elsülhet a dolog, ha rosszul marketingeznek a saját domain néven.
Előfordulhat az a szituáció, hogy pl. egy új domainről érkező levelek kevésbé lesznek hatékonyak bejutás szempontjából, mintha egy már régen a piacon lévő hírlevélküldővel küldené ki valaki, hisz az új domainről a spamszűrők nem tudnak semmit, és ha egy-két emberke berakja SPAM-nek, vagy egy csúnya szó van benne (pl. „legalacsonyabb árak”), már lehet, hogy eleve a gyanús kategóriába sorolják a szűrők.
5. Gond lehet, hogy az adott mail szolgáltató megváltoztatta a spamszűrői működésének algoritmusát:
Előfordulhat, hogy az eddig rendben megérkező leveliden semmit sem változtattál, az olvasók sem jelölik SPAM-nek, mégis egy adott szolgáltatónál a SPAM mappába kötnek ki. A spamszűrők szűrési stratégiája nem állandó. Minden mail szolgáltató más-más időközönként változtat rajta.
pl. A freemail 2014 nyarán jelentette be, hogy frissíti a spamszűrőit és sok legális hírlevél is a SPAM mappába került.