A megnyitásmérés ma már inkább becslés, mint pontos adat, és ez a levelezőprogramok adatvédelmi szabályai miatt van így, nem a hírlevélküldők miatt. A kattintás és a valódi eredmények (vásárlás, válasz) sokkal többet mondanak arról, mennyire értékes a leveled az olvasóidnak.
Amikor kiküldöd az első hírleveledet, valószínűleg az lesz az első dolgod, hogy megnézed: hányan nyitották meg? Mielőtt azonban messzemenő következtetéseket vonnál le a számokból, érdemes megértened, hogyan születnek ezek az adatok, és miért kell 2026-ban már egészen másképp olvasni őket, mint néhány évvel ezelőtt.
Hogyan méri a rendszer a megnyitást?
Minden kiküldött levélbe a rendszer elhelyez egy apró, láthatatlan képet. Amikor a címzett megnyitja a levelet, és a levelezőprogramja letölti a levélben lévő képeket, ez a kis kép is letöltődik, a ListaMester pedig ebből tudja, hogy a levelet megnyitották.
Fontos: a rendszer valójában nem azt méri, hogy valaki elolvasta-e a levelet, hanem azt, hogy letöltődtek-e a levélben lévő képek. (minden hírlevélküldő szoftver így mér) A legtöbbször a kettő egybeesik, de egyre gyakrabban nem.
Miért nem megbízható ma már a megnyitásmérés?
Az elmúlt években a levelezőprogramok egyre jobban védik a felhasználóik adatait. Ez jó hír a címzetteknek, de a megnyitásmérést alaposan összekuszálta.
Három fő oka van:
- Az Apple mindenki helyett „megnyitja” a levelet. 2021 óta az iPhone-on, iPaden és Macen használt Apple Mail alkalmazás (ha a felhasználó bekapcsolja az adatvédelmi funkciót, és a legtöbben bekapcsolják) a levél megérkezésekor automatikusan letölti a képeket, akkor is, ha a címzett soha nem nyitja meg a levelet. Ilyenkor a statisztikádban megnyitás szerepel, pedig lehet, hogy a levelet senki sem olvasta el. Ez akkor is így van, ha a címzett Gmailes vagy más címét olvassa az Apple levelezőjében.
- Sok helyen ki van kapcsolva a képek betöltése. Egyes levelezőprogramok, főleg az asztali Outlook, alapból nem töltik be a képeket, csak ha a címzett rákattint a „képek megjelenítése” gombra. Ha nem kattint, a láthatatlan mérőkép sem töltődik le, így a rendszer nem lát megnyitást, pedig a címzett akár végig is olvashatta a szöveget.
- Céges levelezőkben a rendszergazda dönt. Céges e-mail-fiókoknál a beállításokat általában nem a címzett, hanem a cég rendszergazdája határozza meg. Van, ahol tiltják a képek letöltését, és van, ahol biztonsági szoftver ellenőriz minden beérkező levelet: „megnyitja” és a linkekre is „rákattint”, hogy kiszűrje a veszélyes tartalmat. Ilyenkor olyan megnyitások és kattintások is megjelenhetnek a statisztikádban, amelyeket nem ember, hanem gép végzett, gyakran pár másodperccel a kiküldés után.
Az eredmény: A megnyitási adataid egyszerre tartalmaznak „hamis” megnyitásokat (Apple, biztonsági szűrők) és hiányzó valódiakat (letiltott képek). Ezért egy-egy feliratkozónál nem lehet biztosan tudni, hogy valóban elolvasta-e a levelet.
Ez nem a hírlevélküldők hibája
Ez a változás minden hírlevélküldő rendszert ugyanúgy érint, itthon és külföldön egyaránt, mert a megnyitásmérés technikája mindenhol ugyanaz. Ha valahol azt látod, hogy egy szolgáltató 100%-os pontosságot ígér a megnyitásokra, azt érdemes fenntartással kezelni.
A kattintás sokkal megbízhatóbb
Amikor a levelet kiküldöd, a rendszer a benne lévő linkeket úgy alakítja át, hogy a kattintás előbb a ListaMesteren fusson át, és csak utána jusson el a címzett a céloldalra. Ő ebből semmit nem érzékel, te viszont pontosan látod, ki melyik linkre kattintott.
A kattintás a jelenlegi mérőszámok közül az egyik legmegbízhatóbb jele annak, hogy a levél valóban érdekelte a címzettet: az Apple nem kattint senki helyett, és a letiltott képek sem befolyásolják. Az egyetlen kivétel a céges biztonsági szűrő, ami időnként automatikusan rákattinthat a linkekre.
Mire használd hát a számokat?
- A megnyitási arányt irányjelzőnek tekintsd, ne pontos adatnak.
Arra jó, hogy a saját leveleidet hasonlítsd össze egymással: ha az egyik tárgysorral rendre többen nyitnak, mint a másikkal, az valódi különbség lehet. Más cégek számaival viszont ne versenyezz, mert azok ugyanúgy torzulnak. - Figyeld a trendet, ne az egyes leveleket. Ha hónapok alatt folyamatosan csökken a megnyitás és a kattintás, az jelzés. Egy-egy gyengébb levél nem az.
- A kattintásra és az eredményre építs. Átkattintottak? Vásároltak? Válaszoltak? Jelentkeztek? Ezek mondják meg igazán, mennyire működik a hírleveled.
- Egy-egy embernél az adatlapot használd tájékozódásra, ne bizonyítéknak. Ha egy ügyfeled azt mondja, nem kapta meg a levelet, a megnyitás hiánya ezt nem cáfolja, a megnyitás megléte pedig nem bizonyítja, hogy elolvasta.